A magas látenciához hozzájárul, hogy sok károsult nem fordul a rendőrséghez, mert néhány tízezer forintnyi veszteségnél ez nem éri meg neki, ráadásul szégyellik is, hogy rászedték őket. Másfelől a statisztikákból nem derül ki feltétlenül, az adott bűncselekményt (például a csalást) a világháló segítségével követték-e el, a Btk. pedig csupán két az informatikával konkrétan összefüggő tényállást ismer - számol be a Világazdaság.
Az elkövetők gyakran egy nem létező szállítócéget léptetnek be a tranzakcióba, amely igazolja, az árut elhelyezték nála, s amennyiben a feladó jelzi, hogy megkapta a pénzt, napokon belül viszi a küldeményt. De van olyan módszer is, amikor egy létező, ismert cég nevében küldenek nyugtát vagy egy eredetihez hasonló tartalmú, de meghamisított fejrészű e-mailt. A hirdetési csalás egy speciális módszere, hogy utánvétellel értéktelen tárgyat kap a pénzéért a károsult - ismerteti a módszereket a Világgazdaság.
Az érzelmeinkre hatnak
A "nigériai" csalásnál az internethasználótól egy ismeretlen spamben anyagi segítséget kér ahhoz, hogy a számláján lévő nagy összeghez hozzájuthasson - adminisztratív okokra hivatkozik -, és ezért jutalékot ígér. Ilyenkor a rászedett addig fizeti az ügyvédi költségeket, adókat, illetékeket, amíg rá nem jön, csúnyán átverték. A spanyol vagy holland lottó "nyertesét" a nem létező szerencsejáték-társaság értesíti egy spamben, ugyanakkor közlik vele: ha fel akarja venni a millió eurós nyereményét, ahhoz néhány ezret illetékként előre be kell fizetnie.
Pénzmosás fordul elő akkor, amikor valaki pénzt kap a partnerétől a számlájára, majd a jutalékát levonva egy ismeretlennek továbbküldi. S szintén a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekménynek minősül a behatolás a gépekbe, rendszerekbe, a kódok feltörése, a hackelés vagy crackelés, továbbá a webszerver tartalmi elemének a megváltozása, a deface, amikor egy honlapot az üzemeltető akarata ellenére változtat meg a számítógépes kalóz - sorolja Barta Sándor a Világgazdaság hasábjain.
