Négycsillagos szállóra és kempingre voksolnak a balatoni turisták

[ajanlo=160][igazitas=left/]Összességében ugyan visszaesés tapasztalható a balatoni idegenforgalomban, a kép azonban jóval árnyaltabb, mint azt sokan gondolják. A magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, négycsillagos szállodák és kempingek iránt az utóbbi időben is stabil a kereslet, míg a háromcsillagosok forgalma jelentősen megcsappant. A középkategóriás hotelek esetében gyakran az épület építészeti adottságai miatt nincs mód konferenciatermek kialakítására vagy wellness jellegű szolgáltatások indítására, így jelentős hátránnyal indulnak a külföldi turistákért folyó küzdelemben. Kihasználtságuk a nyári szezonban jó esetben 70-80 százalékos, míg télen alig éri el a 20-25 százalékot. Így nehéz előteremteni az egész éves működéshez szükséges pénzügyi keretet, fogalmazott Varga János, a Hotel Blaha Lujza ügyvezető igazgatója.

A németországi turisták elmaradása is nagy érvágás a balatoni vendéglátóiparnak, habár ezzel egy időben megnőtt a Hollandiából, Dániából és Oroszországból érkezők száma. A közel 10 éve tartó visszaesés az utóbbi 4-5 évben drasztikussá vált. A közvetlenül a parton lévő vendéglátóipari egységek forgalma 20-25 százalékkal csökkent, míg a nem partközeli területeken jóval erősebb visszaesést tapasztaltak.

Míg a középkategóriás szállodák küzdenek az életben maradásért, a minőségi kempingek meg tudták tartani vendégkörüket. Ez főként annak köszönhető, hogy számos fejlesztést hajtottak végre az elmúlt években. A füredi kempingben elkészült egy-egy fürdőmedence felnőttek, illetve gyermekek részére és egy alacsony vízálláskor használható vízi csúszda is, nyilatkozta az üzemeltető Balatontourist Rt. A vendégkör ez esetben is átalakulóban van, míg korábban 60-65 százalékban német turisták érkeztek, most 30-30 százalékban hollandok és dánok választják a Balatont, s a fennmaradó részen belga és hazai kempingezők osztoznak, számol be a Napi Gazdaság.

Menedzsment Fórum