A BTel biztos nem pályázik, de biztosan mobilszolgáltató lesz
"Két konzorciumi lehetőséget mérlegeltünk, hónapokig dolgoztunk, de végül úgy értékeltük, hogy túl nagy kockázattal járna az, ha elindulnánk az augusztusban kiírt frekvenciatenderen. Így mi biztosan nem adjuk be december 8-án a pályázatunkat" - mondta el az mfor.hu kérdésére Takács Krisztián, a BTel vezérigazgatója. A szakember hozzátette: neveket nem említhet, de egy Magyarországon is jelen lévő nemzetközi céggel és egy a régión kívüli lehetséges partnerrel tárgyaltak.
Takács Krisztián kérdésünkre kifejtette: nem is feltétlenül anyagilag jelentett volna megterhelést egy pályázat a BTel számára, hanem szakmailag ők más piacon akarnak vezetővé válni, egy mobilszolgáltatás beindítása pedig onnan vonta volna el az energiákat. Szerinte egyébként az NMHH önmagában nagyon kevés időt adott a felkészülésre, hiszen eredetileg három hónap alatt kellett volna egy konzorciumot létrehozni ezekre a jelentős beruházásokra, egyébként ez is indokolhatta azt, hogy a pályázati időszakot meghosszabbították.
"Az biztató, hogy találtunk lehetséges partnereket, ez azt bizonyítja, hogy az általunk elképzelt üzleti modell kivitelezhető lett volna. Valószínűleg más cégek is hasonlóképpen modellezték a piacot a pályázat esetleges benyújtása előtt. Továbbra is azt gondoljuk, hogy érdemes abban a konstrukcióban belépni a piacra, ahogy mi elképzeltük, de ezt nem biztos, hogy a BTelnek kell megtennie" - vázolta fel a cég vezérigazgatója.
"A célunk továbbra is az, hogy mobilszolgáltatást nyújtsunk, de számunkra a már korábban is tervezett virtuális platform látszik biztonságosan kivitelezhetőnek, szeretnénk együttműködni egy már létező vagy jövőbeli szolgáltatóval. Elsősorban azokat szeretnénk megszólítani, akik komplex telekommunikációs szolgáltatást akarnak venni. Bár még nincs aláírt szerződés, de ki merem jelenteni, hogy 2012-ben a BTel virtuális mobilszolgáltató lesz" - mondta kérdésünkre a vezérigazgató.
Takács Krisztián hozzátette: jól halad a cég tőzsdére lépésének előkészítése, éppen ma nyújtják be a Cégbíróságra a nyilvános részvénytársasággá alakuláshoz szükséges dokumentumokat. Ennek átfutása után a PSZÁF-nál és a BÉT-nél kezdeményezik a cég tőzsdei bevezetését, a jövő év első felében azonban még nem terveznek részvényeket kibocsátani. A részvények tőzsdei bevezetésének céldátuma 2012 második fele. "Arról egyelőre nincs döntés, hogy a cég mekkora hányadát értékesítenénk a piacon, de előzetesen az A-kategóriát céloztuk meg, amihez legalább kétmilliárd forintos közkézhányad szükséges" - emelte ki Takács.
Csak az állam marad?
Korábban lehetséges indulóként emlegették a mobiltenderen az Invitelt, melyet szintén megkerestünk a mai határidő előtt, azonban a cég egészen a tender lebonyolításának végéig nem kívánja kommentálni esetleges szerepvállalását. A lezárás pedig várhatóan csak jövő januárban lesz, hiszen a mai határidő után januárban tartja majd a liciteket a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Szerdai sajtóhírek szerint egyébként egy állami konzorcium is formálódik: a Magyar Villamosművek (MVM), a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közösen indulhatnak a frekvenciákért, így akár állami cég is lehet a negyedik mobilszolgáltató. A fentiek függvényében könnyen lehet, hogy csak az állam marad versenyben a szabad kapacitásokért, ha az Invitel sem nyújt be pályázatot. Korábban a sajtóban felvetődött a DIGI és a UPC neve is, mint lehetséges mobilszolgáltatók, azonban ők sem nyilvánították ki eddig szándékukat, hogy indulni akarnak a pályázaton.
A BTel vezérigazgatója szerint egyébként ha valóban összeáll az állami konzorcium, amiről pletykálnak, akkor annyiban előnyben lehet, hogy jelenleg is az MVM kezelésében van az ország legnagyobb optikai gerinchálózata, ez pedig megkönnyítheti a szükséges lefedettség kiépítését. Az esetleges állami szolgáltató ötlete azért is lenne kézenfekvő, mert a Magyar Postának elő kell állnia valamilyen újdonsággal a 2013-as piaci liberalizáció miatt, és ebbe a modellbe akár egy mobilszolgáltatás is beleillik.
Laikusként azt is gondolhatnánk, hogy szándékosan a formálódó állami konzorciumra írták ki a frekvenciapályázatot, ugyanis talán nem véletlen, hogy a kiírásban a feltételek között nem szerepel korábbi telekommunikációs tapasztalat, csak évi kétmillió ügyfél megléte. Ráadásul a pályázati kiírást szeptemberben utólag módosították úgy, hogy állami cég is indulhasson a tenderen, viszont éppen ez szól a célzott pályázat mellett, hiszen akkor már eredetileg is lehetővé tették volna az állami szerepvállalást.
A három jelenlegi szolgáltató biztos lecsapna rá
Az NMHH augusztus elején írt ki kétfordulós nemzetközi árverést a szabad frekvenciasávokra, elsősorban a 900 Mhz-es tartományra. A tenderen összesen öt blokkra lehet pályázni, amiből három a 900 Mhz-es sávban van, egy az 1800 Mhz-es, egy pedig a 2100 Mhz-es sávban. Mobil hangszolgáltatás szempontjából főleg utóbbi kettő lehet érdekes, az alacsonyabb sávokban elsősorban adatátviteli szolgáltatások jöhetnek szóba.
A kiírás szerint aki az A-blokkra az első fordulóban nyertes ajánlatot ad be, az elővételi joggal rendelkezik az 1800-as és a 2100-as tartományban. A kiírás szerint az A-blokk kikiáltási ára az első és a második körben is négymilliárd forint. A két alacsonyabb tartományban lévő frekvenciablokkra (B és C) 700 millió, illetve 560 millió forintért lehet pályázni, de a B blokkban összesen négy 1 Mhz szélességű sávot értékesítenek. A fentiek alapján az állam teljes bevétele áfa nélkül is meghaladhatja a 11 milliárd forintot, ha minden a kikiáltási áron kel el. És erre jön még az évente fizetendő frekvenciahasználati díj.
A tender első fordulójában a három jelenlegi szolgáltató nem licitálhat, mivel nem titkolt cél, hogy egy negyedik mobilszolgáltató lépjen be a magyar piacra. Később azonban ha érvénytelen lesz a pályázat, akkor a második körben már ők is nyújthatnak be ajánlatokat. Éppen ezért azt nehéz elképzelni, hogy ne keljenek el a szabad frekvenciasávok, hiszen a három szolgáltató már korábban jelezte, hogy igényt tartana azokra.
Beke Károly
mfor.hu
