Bár a KSH munkaerő-felmérésének 2008. szeptember-november közötti adatai azt mutatják, hogy mindössze 0,4 százalékos a foglalkoztatottak számának csökkenése a megelőző év adataihoz képest, még nem lélegezhetnek fel a magyarországi munkavállalók.
A korábbi előrejelzések nagy szórást mutattak a leépítések mértékét illetően a gazdasági helyzettől függően: néhány tízezertől több százezerig bezárólag hangzottak a jóslások. Egy tegnapi sajtótájékoztatón Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter azt mondta: reálisnak tartja a munkanélküliek számának a sajtóban felvetett 150 ezres növekedését. (Ez azt jelenti, hogy ennél többeket is érinthet a válság, hiszen nyilvánvalóan lesznek köztük, akik újból munkát találnak – a szerk.)
Adler Judit, a GKI foglalkoztatáspolitikai kutatója viszont úgy látja, egyelőre inkább a nyilvánosságra került elbocsátási szándékok alapján előállt számok magasak: sajtófigyelésük szerint több tízezer fő van veszélyben. Ugyanakkor ez még nem jelent tényleges elbocsátást – tette hozzá az mfor.hu kérdésére a szakértő.
Inkább pénz kellene a vállalkozásoknak
A kormányzat nemrégiben nyilvánosságra hozta támogatási elképzeléseit a válság munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatban. Ennek alapján a kabinet 16,7 milliárd forintot fordít a munkahelyek megőrzésére, ami nagyjából 20-25 ezer fő foglalkoztatásban maradásához járulhat hozzá.
A kormány pályázati formában segítené a munkaadókat a létszám megőrzésében, illetve munkahelyteremtésben: a csoportos létszámleépítést tervezők például pénzügyi támogatáshoz juthatnak, amelyekkel egyes munkahelyeket meg tudnak tartani. Ugyanakkor a segítség igénybe vétele akkor lehet reális választás, ha az adott szervezetnek van piaci kilátása, rendelésállománya – hívta fel a figyelmet Adler Judit.
A GKI felmérése szerint egyébként a vállalkozások elsősorban pénzügyi jellegű segítséget várnak, mert hitelek hiányában nem tudják fenntartani működésüket. Ehhez képest csak másodrendű a munkaügyi segítségnyújtás igénye.
A kutató úgy véli: a vállalkozások elsősorban a munkaidő-gazdálkodásban rejlő lehetőségekkel - rövidebb munkahéttel, éven belüli munkaidő-átcsoportosítással - vészelhetik át a válságot. Ezek alkalmazását viszont a munkajog nem igazán segíti – hangsúlyozta.
Segíthet-e a távmunka elterjesztése?
A kormány lehetőséget lát a távmunkában is, mint munkahely-megtartó tényezőben: korábbi tervei szerint támogatja a távmunkaprogram elterjedését - idén 479,5 millió forint juthat erre a célra. Számos szakember viszont nem fűz nagy reményeket ehhez a foglalkoztatási formához, köztük Adler Judit sem.
"Korábbi felméréseink szerint a távmunkavégzés elsősorban a fővárosban és környékén élő, magasan kvalitfikált férfiak számára volt elérhető, tehát azok számára, akik e nélkül is a legjobb munkaerő-piaci pozícióban vannak. A távmunkától nem lesz több munkalehetőség, s a munkák igen nagy része nem végezhető így hatékonyan" – magyarázza a szakember.
Folytatódnak a leépítések
A közelmúltban újabb cégek jelentettek be leépítéseket. Sárváron a bőrdíszműves termékek előállításával foglalkozó Universal Magyarország 52 fő elbocsátását tervezi, Szombathelyen pedig az elektronikai termékeket gyártó Plati Hungary Kft. jelezte, hogy 157 főt készül elküldeni.
Kétszázötven magyar dolgozóját rúgja ki a finn központú Elcoteq elektronikai gyártó az idei első negyedévben. Ez a cég hazánkban jelenleg 5400 főt foglalkoztat, ennek mintegy fele kölcsönzött munkaerő.
Szintén kétszázötven dolgozót bocsát el a Bosch legnagyobb magyarországi, Hatvanban működő autóipari termékeket gyártó üzeme a megrendelések folyamatos csökkenésének miatt.
Kovács Zita
