Nem a túlképzés okozza a diplomások munkanélküliséget

A diplomások munkanélkülisége mindenütt létezik a világban, ahol jelentős számú képzés folyik - fogalmazott a szakminiszter. Az új felsőoktatási törvény módosításakor a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban növelni szeretnék a gazdasági szféra képviseletét - mondta Magyar Bálint.

Bizonyos szakokon ugyanakkor mutatkozhat túlképzés, [ajanlo=65][igazitas=left/] de az államnak, mint mondta, az a feladata, hogy a belső arányokon változtasson - mutatott rá a szakminiszter. A szaktárca vezetője utalt arra, hogy míg korábban egy adott korosztálynak csupán 5-8 százaléka szerzett diplomát, s így körükben nyilvánvalóan kevesebb volt a munkanélküliek aránya, mint ma, amikor a felsőoktatásba az adott korosztály 35-40 százaléka kapcsolódik be a képzésbe.

Míg 2000-ben a mintegy 26 ezer pályakezdő között 1 600 volt felsőfokú végzettségű, a 2003. évi adatok szerint ez a szám 3 400-ra emelkedett. Az oktatási tárca vezetője nem a túlképzésben látja a problémát, hanem abban, hogy a felsőoktatásban részt vevő tanulók eloszlása nem megfelelő.

Az OECD országokhoz viszonyítva Magyarországon nagyon alacsony a felsőfokú szakképzésbe bekapcsolódók aránya - mondta a miniszter. Nálunk csupán a diákok 2-3 százaléka vesz részt ilyen képzésben, míg az OECD államaiban ez az arány 20 százalék körüli.

A bolognai folyamat részeként a magyar felsőoktatás átáll a kétciklusú képzési rendszerre, s a rendszerből az első három év után már diplomával lehet majd kilépni. A bachelor szakaszban az OECD országokban a diákok 50 százaléka tanul, míg felsőfokú, master képzésben 25-30 százalék vesz részt. A másik probléma, hogy az államilag finanszírozott helyek elosztásában a gazdasági szféra érdekérvényesítő képessége meglehetősen gyenge - húzta alá Magyar Bálint. (MTI)

Kapcsolódó anyagok
Aggasztó mértékben nő a diplomás munkanélküliség
Lehetőségek nélküli pályakezdő diplomások