Mennyit kereshet egy mérnök?
A megkérdezett vállalatoknak inkább a túljelentkezéssel, mint a szakképzett munkaerő hiányával kell megbirkózniuk. Ennek ellenére a Deloitte felmérése globális problémának véli a tehetség-paradoxont, amely csak tovább gyűrűzik, ha a tevékenységeket más piacokra helyezik. A munkavállalókat Kína és India mellett Kelet-Európában is egyre nehezebb megcélozni. Régiónkban bizonyos szakmákból és készségekből hiány van, így a termelő vállalatok kénytelenek magasabb béreket fizetni. A Cseh Köztársaságban például 2006 második negyedévében a fizetések 10 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző évben. Ez az arány az egyik legmagasabb az Európai Unióban.
"Magyarországon is érzékelhető egy körülbelül tíz százalékos béremelkedés a pályakezdő villamos- és gépészmérnökök fizetésében a tavalyi esztendőhöz képest" - nyilatkozta lapunknak Erb Eszter, a Grafton műszaki részlegének személyzeti tanácsadója. Ennek köszönhetően az egyetemről kikerülő fiatalok bruttó 210-230 ezer forintos kezdő fizetésre számíthatnak.
Motiválatlanság és tapasztalathiány
Hogy a fiatal munkavállalók mennyire tekintik a termelőipart stabil, megbecsült karrierlehetőségnek az a szakértő szerint nagy mértékben függ attól, hogy az iskolai évek alatt milyen környezetben töltötték a szakmai gyakorlatot, mennyi tapasztalattal rendelkeznek. Sokuk egyáltalán nem motivált. Így, mivel nem szerzett releváns tapasztalatokat a felsőoktatási szakmai gyakorlatok során és nem vett részt kooperatív képzésben, a diploma megszerzése után sem tudja eldönteni, milyen szakirány lenne számára a leginkább testhezálló. Az elméleti oktatás önmagában sajnos nem nyújt kellő segítséget a tanácstalan fiataloknak. Másfelől az Y-generáció sem fektet hangsúlyt arra, hogy tájékozódjon, milyen programok és lehetőségek vannak a tapasztalatszerzésre. A megoldást egy gyakorlatorientáltabb oktatás, és a termelőipari cégek tanszékekkel történő együttműködése jelentené, de a bürokratikus akadályok sajnos még mindig nagyok.
Még mindig hiányzik a nyelvismeret
Erb Eszter azt is kiemelte, hogy noha több éve hallható a nyelvismeret fontossága, a pályakezdő mérnökök többsége még mindig emiatt indul hátránnyal a munkaerőpiacon. "Pluszenergiát kellene fordítani a nyelvtanulásra, amit a legtöbb fiatal nem tesz meg, , így - folyékony nyelvtudásuk hiánya miatt - nem tudnak bekerülni a termelő cégekhez, míg munkáltatói oldalon ez szakember hiányként jelentkezik" - magyarázta a tanácsadó.
A Grafton tanácsadói jelzik a pályázóknak, ha a nyelvi feltételek miatt nem felelnek meg és ösztönzik őket a nyelvtanulásra. Lehetőség van arra, hogy a mérnökök, amennyiben a pályázás pillanatában nyelvi problémák miatt nem felelnek meg, 4-6 hónap elteltével telefonos nyelvi tesztelésen vegyenek részt. Aki valóban munkához szeretne jutni, az a köztes időt nyelvtanulásra fordítja, s fél évvel később már valóban sikeresen rúghat labdába a munkaerőpiacon.
Istvánko Viktória
