A KPMG vezető adózási szakértője, Loughlin Hickey a trendet azzal magyarázza: mihelyst egy nagyobb gazdaság az adókulcs csökkentése mellett dönt, a környező országok is késztetést éreznek annak követésére versenyelőnyük fenntartása miatt.
A kisebb társaságiadó-kulcs által kiváltott jelentős gazdasági bővülés kiemelkedő példájaként a jelentés Írországot hozza fel, amely a kilencvenes évek eleji 40 százalékos szintről - fokozatosan mérsékelve - 2003-ra 12,5 százalékra csökkentette azt. A most is érvényben lévő adószint a fejlett országok között jelenleg a legalacsonyabb terhelésnek számít. Az ír gazdasági csoda fénykorában az ország GDP-je évi 12 százalékkal növekedett, majd 2,5 százalékra lassult; ezt a KPMG annak tulajdonítja, hogy az adókulcsok és befektetői kedvezmények terén igen komoly versenytársra lelt a kelet-európai országokban - írja a Világgazdaság.
Az alacsonyabb adókulcshoz párosuló magasabb gazdasági növekedés példájaként a jelentés még a skandináv országokat hozza fel. Norvégia, Svédország és Dánia volt az első, amely a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején radikálisan csökkentette a vállalati adót. A KPMG a kisebb adókulcs, nagyobb GDP-bővülés párhuzamának egyik nagy kivételeként az Egyesült Államokat említi, amely a 40 százalékos adószint mellett is igen magas gazdasági növekedési ütemet tudott fenntartani - számol be a Világgazdaság.
