A KIH listáján ugyanis jelenleg csupán 246 lobbista, valamint 41 lobbiszervezet található. Szakértők szerint nem lehet pontosan tudni, hányan foglalkoznak lobbizással ma Magyarországon, azonban a lobbilistán szereplők száma nyilvánvalóan csak a töredéke ennek.
A hatályban lévő lobbitörvényt indulása óta sok lényegi kritika érte. Egyfelől számos kiskaput tartalmaz, amelyeken keresztül a lobbisták kijátszhatják az előírt kötelességeket: például ha nem lobbi-, hanem érdekvédelmi szervezetként határozzák meg magukat, illetve ha lobbizáson kívül mással is foglalkoznak, akkor nem vonatkozik rájuk a törvény. Másfelől az sem növeli az átláthatóságot, hogy a regisztrált lobbistáknak nem kell feltüntetniük a nyilvántartásban a valódi megbízóikat, és az összeférhetetlenségi szabályok meghatározása sem egyértelmű.
Ráadásul a lobbitörvény által nyújtott jogosultságok nem elegendőek ahhoz, hogy ösztöntözzék a lobbisták részvételét. A lobbiigazolvány például kevesebb jogot biztosít a lobbistáknak az Országházba való bejutás esetén, mint egy újságíró-igazolvány. A szabályozást figyelmen kívül hagyó döntéshozókat sem szankcionálja a törvény, vagyis az ő oldalukról is sérül a törvény betartásának motivációja. Nem meglepő tehát, hogy a szakma szerint a legnagyobb sikereket elérő lobbisták továbbra sem szerepelnek a nyilvántartásban - mindez nem segíti, hogy a közvélekedésben a lobbizás és a korrupció összefonódásának látszata elmúljon, írja a Napi Gazdaság.
