London is belerokkan?
A nyári londoni olimpia költségei meghaladják a 9 milliárd fontot (közel 3400 milliárd forint), ezzel a brit főváros sem kivétel az elmúlt évtizedek olimpiarendező országai között. A költségeket tehát viszonylag könnyű megbecsülni, a haszon viszont sokszor nem ennyire kézzelfogható - olvasható a Saxo Bank most megjelent elemzésében. "Bár a sajtó bírálta, hogy a nagy recesszióban milyen mértékben költ az állam közpénzt a játékok finanszírozására, azon érv is megállja a helyét, hogy ez pont akkor adott Keynes-féle lökést a szigetország gazdaságának, amikor annak arra éppen a legnagyobb szüksége volt" - emelik ki az elemzők. A kelet-londoni olimpiai falu felépítése például hozzájárult a brit építőipar fellendüléséhez. A faluval kapcsolatos építési szerződések 95 százalékát az Egyesült Királyságban bejegyzett építőipari cégek nyerték közel 6 milliárd font értékben.
A Visa becslése szerint a londoni olimpiának köszönhetően a szigetországban a szállodák, a kiskereskedők, szupermarketek, a vendéglátás és a turizmus összesen 504,8 millió forintos többletbevétellel számolhatnak. Továbbá, a megnövekedett költések révén bővülő kereslet kielégítésére a különböző szektorok kibocsátása várhatóan nettó 1,14 milliárd fonttal emelkedik.
"Amikor az olimpiára gondolunk, abból a feltételezésből szoktunk kiindulni, hogy a játékok erőteljes gazdasági fellendülést okoznak, ám valójában ez a hatás rendkívül mérsékelt. Ha azt vesszük alapul, hogy Londonnak az olimpia 9 milliárd fontba kerül, majd ezt összevetjük a szigetország gazdaságának éves növekedési ütemével, az összeg durván a GDP 0,7 százalékával egyenlő, csakhogy a kiadásokat öt évre elosztva számolják el, így gazdasági hatásuk minimális" - vázolják fel a Saxo Bank szakemberei.
Számos tanulmány elemezte már az olimpiák gazdasági hatásait, melyekből egy közös pont mindenképpen kirajzolódik: az új stadionok és helyszínek építéséből gyakran válik nagyon rossz befektetés, mert az olimpia után ezek a létesítmények kihasználatlanul maradnak, és a puszta fenntartásuk több millió dollárnyi közpénzt emészt fel.
Például az 1976-os montreali Olimpia után Montreal város harminc évig nyögte a hatalmas, (folyó értéken) 6 milliárd dollár összegű túlköltekezést, amelynek nyoma a mára már öregecske és kihasználatlan Olimpiai Stadionon kívül aligha maradt. A tudományos kutatások arra is fényt derítettek, hogy a helyszínek és létesítmények kihasználatlansága mellett az esemény előtt a rendezvénytől rendre nagyobb GDP-növekedést, nagyobb gazdasági hatást várnak, mint ami ténylegesen megvalósul.
"Erre tökéletes példát a 2022-ben Katarban rendezendő labdarúgó világbajnokság szolgáltatja, amelyre a vendéglátó öt korszerűbbnél korszerűbb stadiont (kettő már el is készült) és infrastruktúrát épít 70 milliárd dolláros költségen. Azaz hozzávetőlegesen egy katari lakosra vetítve 35 000 dollárt, hiszen a kis ország lakossága 2 millió fő. Így lesz Katarból a rendezvény után új idegenforgalmi attrakció? Aligha. Maradjunk a valóság talaján: ha a kiadás összegéből indulunk ki, és azt feltételezzük, hogy a világbajnokság alatt és után az ország évente 5 százalékos megtérülést kíván elérni, akkor ahhoz évente 3,5 milliárd dollárt kellene a befektetésnek tejelnie. Csakhogy ilyen tehén nincs" - vélik a dán bank elemzői.
Kína a 2008-as pekingi olimpiát megelőző négy év alatt 40 milliárd dollárt fordított az eseményre, azaz évente durván az ország éves GDP-jének 0,3 százalékát, és ebből 2 milliárd dollárra rúgott a stadionok és a létesítmények közvetlen költsége. A befektetés lényeges részét Kína arra fordította, hogy az ország gazdaságának általános termelékenységét fokozza olyan területeken, mint az olimpiához kapcsolódó lakásépítés, útépítés, tranzit rendszerek és infrastruktúra létesítése. Az olimpiák nyomán fellépő hatások többi tanulmányhoz hasonlóan, Kína esetében is kérdéses, hogyan hatott az esemény általában az ország gazdaságára, és kutatók abban sem értenek egyet, milyen haszonnal jártak a súlyos befektetések, illetve költségek. Kína számára a legfőbb hasznot nyilván az ország arculatának szebbítése, nem kézzelfogható hatalmának erősödése jelentette.
Görögországban az olimpiai számla 15 milliárd dolláros végösszege az ország 2004. évi GDP-jéből közel 7 százalékot, azaz a kínaihoz képest jóval nagyobb hányadot képviselt. Bár Athén is költött infrastruktúrára, az ebből keletkező haszon a görögöknél kevesebbre sikeredett, mint Kínában, pusztán annak a relatív hatásnak köszönhetően, amit az elköltött pénz a 4 millió főt számláló görög lakosságra, illetve ehhez képest a 17 millió pekingi lakosra gyakorolt. Továbbá Athén az olimpia idején már eleve fejlett idegenforgalommal rendelkező város volt, ezért a sporteseménynek a turizmusra gyakorolt esetleges utóhatása kérdéses, ami nagy valószínűséggel Londonra nézve is igaz.
Ugyanakkor a brit lakosság és a befektetők számára még nincs minden elvesztve, merthogy a Nyári Olimpiai Játékok házigazdáinak tőzsdéi rendre túl szoktak teljesíteni – állapítja meg Matt Bolduc, a Saxo Bank részvénypiaci elemzője.
A londoni olimpia számokban
A Londoni Olimpiai Falu a város keleti részén 246 hektár földterületen fekszik, ahol több mint 200 épületet kellett lebontani, és helyettük 4 állandó sportlétesítményt felépíteni. Az olimpia után a falu lakóépületeit azok a befektetők veszik tulajdonba, akik durván 935 millió fontot fizettek azért, hogy belőlük a falu helyén 2818 lakásból álló lakóparkot hozhassanak létre. A lakóingatlanok kialakítása további munkahelyeket teremt a szigetországban.
Várhatóan összesen 75 000 céggel kötnek pályáztatás útján szerződést a 2012. évi nyári Olimpiával kapcsolatos valamilyen munkavégzésre. A londoni Olimpia során mintegy 200 000 fő szerződéses munkavállalót, fizetett alkalmazottat és önkéntest foglalkoztatnak. Becslések szerint a megnyitó és a záró ünnepség megrendezése óránként durván 6,75 millió fontba kerül.
A londoni Olimpia biztonsági felügyeletét a G4S biztonsági cég látja el. A cégnek ehhez jelentősen, 10 000 fő ideiglenes munkavállalóval kell bővítenie létszámát. A becslések szerint egyedül a biztonsági felügyelet ellátására aláírt szerződés 200 millió font árbevételt termel a G4S számára, így a cég éves forgalma idén 2-3 százalékkal megemelkedik.
A Rio Tinto szállította a fémet az idén kiosztandó 4700 olimpiai éremhez. Korábban a bányaipari cég szállította a 2002. évi téli olimpia érmeinek fémanyagát, a konkurens BHP Billiton pedig 2008-ban Pekingben kapott szállítási szerződést. A számos neves sportolót támogató Nike részvényeinek árfolyama átlagosan 25 százalékkal emelkedett az elmúlt 6 nyári Olimpia idején dacára annak, hogy a cég nem olimpiai szponzor. Hasonló az Adidas helyzete is, amelynek árfolyama az elmúlt 4 nyári Olimpia alkalmával átlagosan 12 százalékkal gyarapodott.
Az olimpiai falu tőszomszédságában (3000 négyzetméteren) épül meg a világ legnagyobb, összesen 1500 főt befogadó McDonald’s-étterme. Az cég értékesítési tervében 50 000 db Big Mac, 100 000 adag sült krumpli és 30 000 fagylaltos turmix (shake) szerepel. A 11 nemzetközi szponzor durván 50 millió dollárt fizet a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a "Globális Olimpiai Partner" címért. A szponzorok a díjon felül a játékok alatt a sportolókat és a dolgozókat árukkal/szolgáltatásokkal látják el.
A mennyiségekről annyit, hogy az olimpiai falu fogyasztása kenyérből várhatóan megközelíti a 25 000 veknit, burgonyából a 232 tonnát, húsból meghaladja a 100 tonnát, tejből eléri a 75 000 litert. Az olimpia közönségének, sportolóinak, személyzetének és önkénteseinek várhatóan 13 000 000 adag ételt fognak felszolgálni.
mfor.hu
