Kovács László utalt arra, hogy Magyarország a 5,5 százalékos munkanélküliségi ráta mellett nem tartozik azok közé az országok közé, amelyekből a jelenlegi tagállamoknak tömeges munkaerő-beáramlástól kellene tartaniuk.
A külügyminiszter felszólalásában kiemelte, hogy előtérbe kell állítani a versenyképesség javítását és a világpiaci követelményeknek való megfelelést. Kovács László véleménye szerint az Európai Bizottság nemrég közzétett tavaszi gazdasági jelentésében nem kapott elég nagy hangsúlyt a kohéziós politika, holott ez üzleti lehetőségek teremtése, az innováció ösztönzése és általában az unió egészének versenyképessége szempontjából is fontos terület.
A mostani tanácsülésen Jack Straw brit külügyminiszter jelezte, hogy kormánya e tekintetben hamarosan jó hírrel szolgálhat. Nagy-Britannia egyike volt azoknak az országoknak, amelyek korábban teljes liberalizálást ígértek, s a legutóbbi időkig nem is változtattak ezen. Tony Blair kormányfő azonban a konzervatív ellenzék nyomására beleegyezett abba, hogy legalábbis a szociális juttatásokhoz való hozzáférést illetően megvizsgálják a szigorítás lehetőségét.
Általában azonban a csatlakozó országok többségéhez hasonlóan Magyarországnak sincs más választása, mint hogy kétoldalú alapon próbáljon megegyezésre jutni a jelenlegi tagállamokkal a munkaerőpiacukra való bejutás feltételeiről. A jelenlegi tagállamok hivatalos álláspontja optimális esetben a csatlakozó országok munkavállalóinak beengedéséről még a május 1-jén esedékes csatlakozásokig mindegyikük esetében ismertté kell, hogy váljon. (MTI)
Nem kell tartani a magyarok Unióba áramlásától
Magyarország számára inkább elvi, mint gyakorlati kérdés, hogy ne legyenek komolyabb akadályok a munkaerő szabad áramlása előtt, jelentette ki Kovács László az EU külügyminiszteri tanácsának hétfőn Brüsszelben tartott ülésén.
