"A kormány elrendeli, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter a nemzetgazdasági miniszter bevonásával határozza meg a MÁV-csoport, elsődlegesen a MÁV Zrt. és a MÁV Trakció Zrt., valamint a BKV Zrt. hitelviszonyon alapuló adóssága átvállalásának elveit, tartalmát és ütemezését azzal, hogy az átvállalás összege nem haladhatja meg a MÁV csoport esetében a 300 milliárd forintot, a BKV Zrt. esetében a 78 milliárd forintot" - derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből.
Március óta beszélnek róla
A csütörtökön a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat nem okozott meglepetést, ugyanis az év eleje óta lehet tudni, hogy a jelenlegi kormány magára vállalta a MÁV és a BKV adósságállományát. A Széll Kálmán Terv ismertetésekor az is kiderült, hogy a vasúttársaság esetében 300 milliárd forinttal, míg a budapesti cégnél 77 milliárddal számolnak.
A szanálás forrásáról több feltételezés is megjelent, először arról lehetett hallani, hogy a magánnyugdíjpénztárakból befolyó vagyonból egyenlítik ki a számlát, utána pedig a kormánynak az az ötlete támadt, hogy az államadósságba építi be a két vállalat utóbbi években felhalmozott sarát.
A kormány tehát összesen 378 milliárd forinttal számol, a publikus adatokat látva azonban ez legfeljebb az adósság nagy részének eltüntetésére lehet elég.
Lássuk, mennyi az annyi
A BKV esetében viszonylag könnyű helyzetben vagyunk, hiszen egy társaságról van szó. A BKV Zrt. tavalyi nyilvános beszámolója szerint a cégnek a teljes kötelezettségállománya 118,3 milliárd forintot tett ki, ami 6,2 milliárddal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezen felül akar most a cég további ötmilliárdos hitelt felvenni.
A BKV adósságán belül december végén a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 39,6 milliárd, a rövid lejáratúaké pedig 78,6 milliárd forintot tett ki. Ez utóbbiban 39,7 milliárdot tett ki a szállítók irányába történő tartozás, illetve 8,5-t az egyéb rövid lejárú kötelezettség, vagyis a BKV-nak szánt 78 milliárd forint elég lehet az adósságállomány leépítéséhez, a beszállítói tartozásokat nem számoljuk.
A MÁV esetében annyiban nehezebb a számolás, hogy több önálló gazdasági társaságról van szó, de mivel a kormányhatározat külön kiemeli a MÁV Zrt. és a MÁV-Trakció Zrt. adósságának konszolidálását, ezért most mi is csak ezzel a két céggel számolunk.
A MÁV Zrt. tavalyi beszámolójából kiderül, hogy csak az anyacég adóssága több volt, mint a célra szánt 300 milliárd forint. Ezen belül a hosszútávú kötelezettségek összesen 286,3 milliárd forintot tettek ki (ezen felül az államnak is tartozik a cég valamivel 400 milliárd forint felett, de ezt az állam egyszerűen leírhatja), míg a rövid lejáratú kötelezettségek állománya - szállítók, illetve egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nélkül - 54,9 milliárd forintot tett ki 2010 végén. A beszámolóból az is kiderül, hogy a tervek szerint 2011-ben további 85 milliárd forintnyi hitelt venne fel a MÁV, amiből 40 milliárd forint lenne a beruházási hitel és 45 milliárd forint az állami kezesi működési hitel.
A MÁV Zrt.-n belül a MÁV-Trakció Zrt.-nek 54,4 milliárdos adóssága van. "A hosszú lejáratú hitelállomány jelentős részét a MÁV Zrt-től átvállalt Eurofima-hitelek teszik ki" - olvasható. A MÁV-Trakció megalakulásakor átvállalt 42 milliárd forintnyi Eurofima-hitel mellett azóta a vállalat további 6,7 milliárd forintot vett fel a Traxx-mozdonyok beszerzésére. Azt a beszámolóban is kiemelik, hogy a hitelek 2013-tól történő visszafizetésére megoldást kell találni, hiszen erre sem a MÁV-nak, sem a MÁV-Trakciónak nincs félretett forrása.
A fenti számokból az látszik, hogy ha a közlekedési cégek teljes adósságát el akarná tüntetni a kormány, akkor a BKV esetében 70, a MÁV esetében 341,2 milliárd forintot kellene biztosítania. Ez összesen 411,2 milliárd, miközben a határozat szerint legfeljebb 378 milliárdot szánnak a célra.
Van egyáltalán értelme?
A MÁV és a BKV gazdálkodását elnézve az is kérdés, van-e egyáltalán értelme az adósság átvállalásának, hiszen az eddigi működési modell alapján néhány éven belül mindkét cég újratermelné az állományt. A MÁV például legutóbb 2002-ben indult tiszta lappal, majd 2007-ben már csak részleges konszolidációra futotta.
Az ok egyszerű: tavaly például 18,4 milliárd forintos üzemi veszteség adódott a cégnél a 2009-es 12,3 milliárd forint után. A mérleg szerinti eredmény 30,9 milliárd forintos mínuszt mutatott az egy évvel korábbi 27,9 milliárdos veszteség után. Ezt a veszteséget pedig valamiből finanszírozni kell.
A BKV a 2009-es 23,5 milliárd forintos mérleg szerinti veszteség után tavaly egymilliárd forintos nyereséget ért el. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a cég 2010-ben 17,5 milliárd forint terv feletti támogatást kapjon az államtól és 5 milliárdot a fővárostól. Ezek nélkül ugyanott lett volna, mint egy évvel korábban.
Vélhetően a kormány sem szeretné az ablakon kidobni a pénzt az adósságok újratermelődése esetén, ezért már a mostani határozatban igyekszik bebiztosítani magát. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ugyanis még egy feladatot kapott: dolgozzon ki tervet a két társaság költséghatékony alapokon nyugvó ésszerű működésére, a lehető legnagyobb mértékű megtakarításra, a jelenleg fennálló díj- és kedvezményrendszer átalakítására, valamint az adósságállomány újratermelődését megakadályozó modellre. Erre szűk két hónapja van, hogy ezt a tervet letegye Orbán Viktor asztalára. A fentiek pedig az egyszerű utast sem sok jóval kecsegtetik: megtakarítás, csökkenő kedvezmények, emelkedő jegyárak.
Beke Károly
mfor.hu
