3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A pénzügyi válság hatásait az Európai Unió új tagállamai is megérzik, de másképp mint a régi tagországok: az európai átlagnál gyorsabb gazdasági növekedésük és a nagy betétállománnyal, kisebb tőkepiaci kockázattal dolgozó bankrendszerük miatt nem kell bankcsődökre számítaniuk, de az euróövezetből érkező befektetések csökkenése lehetséges, írta szerdán a Le Monde című francia napilap.

A közép-európai országok pénzügyi rendszere viszonylag védettebb a nyugati országokénál, mert a részvénypiacok kicsik és a befektetési bankok ritkák, a piacot jóval inkább a valós gazdaság határozza meg: a vállalatokat elsősorban a bankok és nem pedig a tőzsde finanszírozza. A hitelrészesedés jóval észszerűbb a régióban, mint az Egyesült Államokban, hangsúlyozza a mértékadó francia lap.

A bankok közti bizalomvesztés azonban a térségben is kiválthat láncreakciókat, ugyanis a helyi intézmények a pénzügyi válságtól jobban fenyegetett külföldi bankokból - például a Közép-Európában mindenhol jelenlévő olasz Unicredittől - finanszírozzák önmagukat.

Az azonnali kockázatot a külkereskedelem visszaesése jelenti. A közép-európai országok fő kereskedelmi partnere az euróövezet. Németország importjának 11 százaléka Közép-Európából érkezik, ez az ország Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország fő partnere.

"Az import növekedése az euróövezetben a tavalyi 5,5 százalékról 2,8 százalékra esett idén vissza, és jövőre 1,2 százalékra apadhat" - véli Juan Carlos Rodado, a Natixis befektetési bank szakértője.

Többek között a költségvetési hiány finanszírozásával is nehézségek lehetnek a térségben, mert azok nagyrészt bankközi kölcsönöktől függnek. A közvetlen külföldi befektetések, amelyek a deficitfinanszírozás másik forrását jelentik, szintén csökkennek: Lengyelországban például a közvetlen külföldi tőke- és ipari befektetések az év első felében 6,5 milliárd euróra rúgtak a tavalyi első félévi 7 milliárd helyett.

A pénzügyi válságnak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása máris érzékelhető. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,4 százalékra módosította 2009-es előrejelzését az eredeti 4,5 százalékról.

"Mindezek ellenére Közép-Európa továbbra is az áttelepülő európai vállalatok kedvelt térsége marad, mert a keleti és a nyugati országok növekedése közti különbözet érdekli elsősorban a cégeket" - hangsúlyozza Denis Samuel-Lajeunesse, a Cushman and Wakefield France, nemzetközi vállalati ingatlan tanácsadócég elnöke.

Eközben azonban a közép-európai munkavállalók várhatóan hazatérnek a nyugati országokból. A lengyelek hazavándorlása már megkezdődött. Így a külföldi munkavállalók által hazaküldött összegek is csökkenek - mondta a Le Monde-nak Rafal Kierzenkowski, az OECD közgazdásza.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!