- A Gyurcsány-kormány megszüntette az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot (IHM), és több szervezetre osztotta el az informatikával és távközléssel kapcsolatos kormányzati felelősséget. Miként hat e változás az infokommunikációs szakmára? Érezték-e az elmúlt hónapokban az informatikai tárca megszüntetésének hátrányát?
- Az IHM az új kormányzati struktúrában nem él tovább, feladatainak egy részét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), más részét a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vette át. Ezt a szakma a bejelentést követően meglehetősen negatívan élte meg, ugyanis úgy gondoltuk, hogy a korábbihoz képest a jövőben alacsonyabb szinten jelenik meg a kormányzati célok között az informatika és a távközlés.
Az elmúlt másfél hónapban azonban pozitív hatásait is láthattuk az átalakításoknak, a szakmát illetően jó döntések meghozatalára is sor került. Míg korábban az önkormányzati informatikai fejlesztések az IHM-hez, a központi rendszerek pedig a MeH-hez tartoztak, mára mindez egy kézbe került. Ennek következtében megszűntek azok a kommunikációs zavarok, amelyek a két intézmény között fennálltak.
Az még nyitott kérdés, mi fog történni a jövőben ebben a felépítésben, ugyanis a nagy informatikai projekteket még csak most készítik elő, és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv is véglegesítésre vár. Néhány hónap múlva, ha a konkrétumokat is megismerjük, látni fogjuk, hiányzik-e a korábbi struktúra.
Egyelőre jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy néhány államigazgatási feladatot központosítanának, például a minisztériumok informatikai tevékenységét egy szerv látná el. Az összevont szolgáltatási központ létrehozása ugyanis kevesebb forrásfelhasználással hatékonyabb munkát eredményez. Nem véletlen, hogy a gyakorlatban a vállalatok is hasonló tervekben gondolkodnak.
- Rendkívül összetett a kérdés. Általános értelemben az IHM az informatika minden területének szabályozási és stratégiai vetületét kívánta lefedni, a MeH pedig az állam informatikájáért volt felelős, mint ahogy ma is ellátja ezt a feladatot. Az IHM valamennyi eredeti funkcióját a GKM vette át. E döntés megfelel a kormányzati célnak: költségtakarékos (évi mintegy 6 milliárdos megtakarítást remélnek tőle), és az átalakításban nem vesztek el az állami funkciók.
Az informatikai vállalkozások számára viszont ez a döntés hátrányos, hiszen nincsen egy kiemelt, csak erre a területre fókuszáló állami partnerük. Mivel hazánk nem rendelkezik olyan jelentős informatikai iparral, mely ezt az évi plusz 6 milliárdot "bevállalhatta" volna, ezért ezt a kérdést szerintem a normális gazdasági szabályozók szerint rendezték.
- Ha emocionális szempontból közelítjük meg a kérdést, akkor minden informatikai szakembernek sokat jelentett a tárca megléte, ezzel ugyanis intézményesítették az informatika ügyét Magyarországon. Ha viszont objektíven nézzük a helyzetet, akkor azt is látni kell, hogy sokkal inkább szemléleti, mint intézményi kérdésről van szó.
Hozzáállás tekintetében semmilyen mértékben sem változott a kormányzat IT-politikája. Az IHM megszüntetése tehát az informatikai szakma és az ország szempontjából nem jelentős változás: az eddig körvonalazódott tervekben a terület ugyanolyan hangsúlyos szerepet kap a jövőben, mint korábban. Ezt mutatják például az elektronikus önkormányzati rendszer kialakítására tett lépések is, emellett a jelek szerint továbbra is az informatika maradt az Új Magyarország Program és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv egyik sarokpontja.
Minden szervezeti átalakulás jó alkalom arra, hogy a korábban meglévő működési problémákat felszámolják. A mostani változások is magukban hordozzák azt a lehetőséget, hogy egy hatékonyabban működő informatikai koordináció jöjjön létre az országban.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Munkahelyi stresszoldás: tippek és praktikák
Menjen vagy maradjon Gyurcsány? Gazdasági szcenáriók
Megnyirbálja a cégek profitját a Gyurcsány-csomag
