A Munkástanácsok Országos Szövetségéhez csatlakozott Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete (RDSZSZ) hétfői sajtótájékoztatóján ismertették, hogy a szövetség kezdeményezni fogja a Munka törvénykönyve módosítását az OÉT-ben.
Ennek sikertelensége esetén az Európai Bizottsághoz fordulnak annak érdekében, hogy kezdeményezzen szabálysértési eljárást a magyar kormány ellen a munkavállalók képviselőinek tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogával kapcsolatos európai irányelvnek a magyar jogba történő nem megfelelő átültetése miatt.
Az eseményről összeállított közleményben kifogásolják, hogy a 2005 decemberében foglalkoztatott, mintegy 2500-as munkavállalói létszám 2000 alá csökkent, miközben egyetlen új munkahely sem létesült, egyetlen olyan fejlesztésre sem került sor, amely új munkahelyeket teremtett volna az elküldött munkavállalók számára.
A munkáltató által a privatizációs szerződésben vállalt létszámleépítési korlát a szakszervezet szerint csak úgy tartható fenn, hogy a munkáltató "önkéntes" távozási programmal "ösztönzi a munkavállalókat" a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésre.
A munkáltató nem tartja be a munkavállalók képviselőinek tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségét, s nem informálja őket megfelelő időben a tervezett nagy átszervezésekről, átalakításokról - állítja a szakszervezet.
Kezdeményezni fogják a közbeszerzési törvény módosítását is, mivel úgy látják, az nem ad lehetőséget arra, hogy a munkavállalók egzisztenciáját, alapvető munka- és életkörülményeit érintő kérdésekben legalább véleményezhessék a pályázatra beérkező ajánlatokat.
A Budapest Airport a privatizációs szerződésben vállalta a szakszervezeti jogok és az üzemi tanácsot megillető jogok maradéktalan betartását is. Ezzel szemben inkább akadályozza a munkavállalók képviselőinek tevékenységét - jegyzik meg. Felhívják a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent a privatizációs szerződésben vállalt munkáltatói kötelezettségek teljesítésére, érvényesítse a szerződésben kikötött kötbérigényt, s tegyen meg mindent annak érdekében is, hogy külföldi munkáltatók ne kezelhessék eszközként, s másodrendű uniós polgárként a magyar munkavállalókat - áll a közleményben.
