3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) nem ért egyet azzal, hogy a sztrájktörvényt szigorítani kellene - mondta Gaskó István, a VDSZSZ elnöke az MTI érdeklődésére pénteken.

A VDSZSZ elnöke megjegyezte: jogászaik tanulmányozzák az ombudsman beadványát, ezt követően alakítják ki véleményüket. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete az utóbbi években többször is sztrájkolt, jelenleg is érvényben van a 2008 február elsején kezdett gördülő sztrájk. A gördülő sztrájk azt jelenti, hogy a szakszervezet a munkabeszüntetést bármikor felfüggesztheti, illetve bármikor folytathatja. Ezzel a vasúton olyan bizonytalan helyzetet lehet teremteni, amely a vasúti közszolgálati feladat ellátását lehetetleníti el, mivel a kiszámíthatóságot jelentő még elégséges szolgáltatásról sem tudnak megegyezni a felek.

Szabó Máté ombudsman csütörtökön jelentette be sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a két évtizede megalkotott sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, és ez hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárok széles körét.

Az 1989-es sztrájktörvény létrejötte óta jelentősen megváltozott a helyzet. Már nem egyetlen nagy szakszervezet képviseli a munkavállalók érdekeit, és nem elegendő, ha arra a kérdésre, hogy ki indíthat sztrájkot, a szabályozás pusztán azt a választ adja, hogy a "dolgozók". A bírói gyakorlat pedig pusztán annyit állapított meg, hogy egynél többen indíthatnak sztrájkot - mutatott rá Szabó Máté.

A helyzet alapvetően változott, a jogalkotó két évtizede még nem láthatta előre az olyan helyzeteket, amikor nem közvetlenül munkaadók és munkavállalók között van a konfliktus, hanem egy másik szakszervezet iránti szolidaritásból indít sztrájkot egy érdekvédelmi szervezet, vagy például mikor egy ágazatban négy nagy szakszervezet megegyezésre hajlana, de az ötödik nem - fejtette ki a szakember.

A jelenlegi törvényben nem egyértelmű az sem, hogy mit jelent az elégséges szolgáltatás biztosítása. Tisztázni kell, mikor lehet sztrájkot indítani, mert az állampolgárok szempontjából jogbizonytalanságot okoz az a helyzet, ha például nem tudják, hogy milyen tömegközlekedési eszközzel juthatnak el munkahelyükre, iskolájukba vagy akár az orvoshoz.

Az ombudsman szerint "csak a hazai sztrájkjogi szabályozás teljes felülvizsgálatával előzhető meg a radikális, kezelhetetlen sztrájkformák megjelenése és terjedése, valamint az a kaotikus állapot, amit az állampolgárok a sztrájkok idején rendszerint tapasztalnak".

MTI/Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!