Magyarországon különösen igaz az a megállapítás, miszerint a felsőfokú képesítéssel rendelkezők jóval többet keresnek, mint azok, akik alap- vagy középfokú végzettségek bírnak. A nemrég közzétett felvételi pontszámok alapján utánajártunk, hogy valóban azok a végzettségek "érnek-e többet" a munkaerőpiacon, ahová nehezebb bejutni. A fizetéseket a KSH, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) rendszeres bruttó bér adataiból vettük. Az idei évben nagyon magas követelményeket támasztottak a pszichológia szakok, de a top 10 pontszámmal rendelkezők között van két mérnöki és egy általános orvosi szak is.
A legtöbben idén valamilyen gazdaságtudományi területre nyertek felvételt, amellyel leginkább a pénzügyi, biztosítási ágazatban lehet elhelyezkedni. A KSH adatai szerint az ebben a szektorban foglalkoztatottak havi rendszeres (prémiumok és egyszeri juttatások nélkül) bruttó átlagkeresete 2014. január és május között 418 ezer forint volt. Az NFSZ 2013-as adatai szerint egy elemző közgazdász 466, egy pénzügyi vagy számviteli egység vezetője pedig akár 614 ezer forintért is dolgozhatott. Nem véletlen, hogy számos gazdaságtudományi szak államilag finanszírozott képzés, mint az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, vagy a pénzügy és számvitel, a nemzeti felsőoktatási törvény alapján előre megállapított pontszámmal indult. Ezek a ponthatárok jellemzően magasabbak, mint az utólag meghatározott bejutási küszöbök, amelyek között egyébként a mechatronikai mérnöki szerepel az első helyen 452 ponttal.
A mérnöki területen belül az előbbi mellett a BME vegyészmérnöki kara szerepel a top 10-ben 428 ponttal. A szakmai, tudományos műszaki területen dolgozók a 219 ezres hazai átlagnál közel 100 ezer forinttal többért végzik a munkájukat, de a példában szereplő vegyészmérnökök átlagos bére is tavaly 360 ezer forint volt. A BME építész és építőmérnöki karaira nem volt kiugróan magas a ponthatár, 358 és 320 ponttal már be lehetett kerülni. Az építészmérnöki bér 2013-ben 252 ezer forint volt az NFSZ adatai szerint, bár ebben pont azok a magánmegrendelések nincsenek benne, amelyek az építészmérnökök jövedelmének nagy részét adják. Az építőmérnökök keresete egyébként a statisztikák szerint ennél jóval magasabb, 332 ezer forint.
Ezek mellett az egészségügy is nagyon népszerű volt a felvételizők körében, ugyanakkor nehéz is volt bekerülni ezekre a szakokra. Ezt mi sem jelzi jobban, hogy a top 10 (nem törvényben meghatározott) pontszám között 6 pszichológia volt, illetve a Semmelweis Egyetem általános orvos szakára sem volt könnyű bejutni. Az egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az a 208 ezer forint, amelyet a KSH közöl a humán egészségügyi ellátás átlagkeresetével kapcsolatban, egyrészt valamennyi dolgozót magába foglalja az ápolótól a főorvosig, és természetesen nem szerepel benne az orvosok magánpraxisa és a hálapénz sem. Vélhetően így jön ki a NFSZ-nél is a pszichológusokra vonatkozó 186 ezer és az általános orvosokra közölt 180 ezer forintos adat.
Visszatérve az állam által előre meghatározott szakokra, ott szerepel még a szintén népszerű kommunikáció és médiatudomány. A besorolás talán nem véletlen, hiszen az információ és kommunikáció területén szintén magas bérekkel találkozhatunk, a szektor dolgozói az idei év első 5 hónapjában bruttó 400 ezer forintot kerestek. A szakok meghatározott pontszáma egyébként szintén rendkívül magas, 455 pont volt azok számára, akik idén szeptemberben szeretnének beülni az iskolapadba.
Bár a statisztikai adatokból csak egy megközelítő képet kaphatunk a jövedelem-szintekről, így is látható, hogy aki többet tanul és bekerül egy slágerszakra, nagyobb valószínűséggel fog a hazai átlagnál többet keresni.
Szász Péter
mfor.hu
