Erről Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet (HÍF) elnöke beszélt, ismertetve az Európai Unióhoz való magyar hírközlési csatlakozás legfontosabb elemeit.
Hangsúlyozta: a csatlakozással a magyar távközlési piac egyértelműen szerves részévé fog válni az egységes európai távközlési piacnak, tehát az EU-s szabályoknak Magyarországon is érvényesülniük kell.
Kulcsszavakként a versenyt és a fogyasztóvédelmet említette; a piacra lépéshez bármilyen szolgáltató számára szabad az út, azonban ennek ellenére Magyarországon alig van új piaci szereplő - mondta. Hozzátette: a nagyszolgáltatók továbbra is nagyok maradtak, a kicsik pedig erőtlenek ahhoz, hogy a nagyokkal versenyre keljenek.
Hangsúlyozta: az uniós csatlakozás kifejezetten kemény változásokat fog hozni a versenyhelyzetben. Ez azt jelenti, hogy a HÍF-nek - mint hatóságnak - folyamatosan elemeznie kell a piac alakulását és a verseny szereplőinek egyenlő helyzetbe való hozásával megoldást kell kínálnia a vállalkozóknak, a lakosságnak a különböző technikai úton történő, minél olcsóbb kiszolgálására - hangsúlyozta az elnök.
Az uniós hírközlési csatlakozás másik legfontosabb elemeként a fogyasztóvédelmet jelölte meg Frischmann Gábor. Azt, hogy az uniós gyakorlat szerint napra készen össze tudják hasonlítani a versengő társaságok ajánlatait, árait, szolgáltatási minőségét, és ha kell megfelelő fórumokon elégtételt kapjanak jogos panaszaikra.
Nincs verseny a piacon
A magyar hír- és távközlés több mint egy éve befejeződött jogi liberalizációja nem hozott meghatározó változást a hazai távközlésben, nem jelentkeznek igazi vetélytársak, a kicsik maradtak kicsik, a nagyobbak pedig továbbra is uralják a piacot.
