A vállalati kultúra, a tulajdonosi háttér, a munkakör egyaránt meghatározza, milyen szintű nyelvismeretre van szüksége egy munkatársnak. A multinacionális vállalatoknál kötelező, a magyar cégeknél még csak előny, ha valaki jól beszél egy idegen nyelvet, derül ki a Világgazdaság cikkéből
A multinacionális vállalatoknál a kultúra része, hogy a személyes kommunikáció jó része, a levelezés és a dokumentálás is idegen nyelven történik, leginkább angolul. A legtöbb cég elvárja a nyelvi kompetenciákat, épp ezért az alapszintű nyelvtanulást semmilyen formában nem értékeli. A felzárkóztató kurzusok már a szakmai nyelvtudás fejlesztésére és a munkakörhöz szükséges speciális ismeretekre koncentrálnak.
[ajanlo=47][igazitas=left/] Komolyabb pozíció esetén a nyelvismeret hiánya, vagy annak nem megfelelő szintje a munkahely elvesztésével is járhat, hiszen a tárgyalás kimenetele egy külföldi partnerrel, az alkudozás sikere a használható nyelvismereten múlik, s a személyes kontaktus kialakításához is elengedhetetlen a közös nyelv.
Magyar nagyvállalatok esetén ugyan a felvételnél már elvárás az idegen nyelv ismerete, de legtöbbször nem kötelező a tárgyalásszintű tudás. Nem csak a versenyszférában, az államigazgatásban is a szakképzési hozzájárulás terhére szervezik a nyelvtanfolyamokat. A beiskolázottaktól elvárás, hogy adott időszak alatt jussanak el a nyelvvizsgáig, mivel csak ezzel mérhető a tanulási teljesítmény, írja a Világgazdaság.
Nyelvtudás nélkül elveszhet a munkahely
A vállalati kultúra, a tulajdonosi háttér, a munkakör egyaránt meghatározza, milyen szintű nyelvismeretre van szüksége egy munkatársnak. A multinacionális vállalatoknál kötelező, a magyar cégeknél még csak előny, ha valaki jól beszél egy idegen nyelvet, derül ki a Világgazdaság cikkéből.