Alig lépett hivatalba az új kormány, máris benyújtottak egy egyéni képviselői indítványt arról, hogy a jövőben indoklás nélkül lehessen elbocsátani a közszférában. Ezzel a köztisztviselők egy jelentős részét kormánytisztviselői jogállásba helyeznék át, a szakszervezetek szerint viszont ez elfogadhatatlan.
Alkotmánybírósághoz fordulnak
A fentiek miatt a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordul, azt kéri a taláros testülettől, hogy semmisítse meg a törvényt és továbbra is a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény legyen irányadó.
„A jogszabály diszkriminatív, hiszen az azonos munkát végzők közül kiemel egy 70 ezres csoportot, melyet az hátrányosan érint. Szerintünk ez nem önálló jogszabály, inkább egy színlelt szerződés-szerű módosítás” - vázolta fel a sajtótájékoztatón véleményét Fehér József, a szakszervezet főtitkára.
Az érdekképviselet szerint az új szabály aszimmetriát teremt a jogok és a kötelezettségek között, ugyanis a közszolgák kötelezettségeit érintetlenül hagyja, a jogokat viszont jelentősen megnyirbálja. Emellett az alkotmánybírósági beadvány kifogásolja azt, hogy nem történt előzetes egyeztetés, ez szerintük sérti a jogállamiság normáit és a jogbiztonságot.
Fehér József kiemelte: végre megtört a jég, többszöri kezdeményezés után csütörtök reggel találkozhattak Navracsics Tibor igazságügyi miniszterrel, aki biztosította őket arról, hogy az idei évben a kormány nem tervez tömeges leépítést a közszférában – igaz, csak a státuszok megtartásáról volt szó.
Az érdekképviseletek szerint ugyanakkor lesznek elbocsátások a következő hónapokban, de a helyükre majd vesznek fel új embereket. Azt viszont egyelőre nem tudják, hogy ezeknek a személycseréknek a mértéke eléri-e majd a kormányváltáskor szokott számot.
Nem csak a tízmilliós végkielégítéseket sújtja a büntetőadó
A másik javaslat, amit a szakszervezetek kritizálnak, az a 98 százalékos büntetőadó ötlete. A kormány a napokban nyújtja be a parlament elé azt a törvénytervezetet, melynek értelmében a 60 napon túli végkielégítések után 98 százalékos adókulcs lenne érvényben. Ez mindenkire érvényes lenne, aki bármilyen jogcímmel 2010-ben eltávozott a közszférából.
„Korábban ha valaki 30 év munkaviszony után elment nyugdíjba, akkor 6 hónapos felmentési időt kapott. Az új javaslat értelmében ebből csak az első két hónapot kapná meg a jövőben, a többit szinte teljes egészében elvinné az új adó” - magyarázta Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára.
Ugyanebbe a körbe tartozik a pénzben megváltott szabadság ötlete, melyet szintén büntetőadóval sújtanának. Bárdos Judit szerint viszont inkább a munkaadót kellene büntetni, amiért nem adta ki a munkavállaló szabadságát, és azt pénzben kellett megváltani.
„A szakszervezeteket is felháborították az utóbbi hónapokban kifizetett több tízmilliós végkielégítések, de ez a javaslat az alacsony keresetűeket is hátrányosan érinti” - szögezte le Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
