A rendszeres internethasználók aránya Magyarországon 56 százalék, ami megegyezik az uniós átlaggal. Ugyancsak egy szinten vagyunk az EU-val a napi internethasználók arányát tekintve, ami 43 százalék. Azok aránya azonban, akik még soha nem használtak internetet, az uniós átlagot jelentő 33 százalékhoz képest magasabb, 37 százalék, áll a digitális versenyképességről szóló, kedden az MTI által közzétett európai bizottsági jelentésben.
Még félünk a netes vásárlástól
A magyarok az uniós átlagnál szívesebben töltenek le az internetről játékprogramokat, viszont kevésbé használják banki műveletek lebonyolítására a világhálót. Az átlagnál kevésbé vásárolnak árucikkeket vagy szolgáltatásokat az interneten, viszont nagyobb mértékben szeretnek saját tartalmat feltölteni.
Az internetet abszolút nem használók relatív magas aránya többek között arra vezethető vissza, hogy – a KSH 2008-as adatai szerint - a magyarországi háztartások mindössze 48 százalékában van internetkapcsolat Az előző évhez viszonyítva az aránynövekedés 10 százalék, ami gyorsuló bővülési ütemet jelez a 2006-2007 közötti plusz hat százalékhoz képest.
Hódít a szélessáv
Az internetkapcsolat minősége 2005-höz képest jelentősen átalakult: eltűnőben van a keskenysávú és az analóg kapcsolat, viszont gyorsan nő a kábeles és a szélessávú mobil internet részaránya. 2008-ban az internettel rendelkező háztartások 87 százalékában szélessávú kapcsolat volt, 2007-ben ez az arány 86 százalékot ért el. 2006-ról 2007-re a változás erőteljesebb volt, ekkor 68 százalékról 86 százalékra nőtt az arány. 2008-ban az összes háztartás 42 százaléka csatlakozott szélessávval a világhálóra.
Az MTI által idézett KSH-felmérés szerint a DSL terjedésének növekedése megállt, bár részaránya továbbra is a legnagyobb. Az uniós jelentés azt állítja, hogy Magyarországon az EU-átlagnál magasabb a DSL-lefedettség, mégis az uniós átlagnál alacsonyabb a széles sávú előfizetések részaránya.
Otthoni internetezésre leginkább az asztali számítógépet használják a háztartásokban (90 százalék), de nő a hordozható számítógépek ilyen célú igénybevétele (26 százalék). Száz interneteléréssel rendelkező háztartásból 75 mindössze egy eszköztípussal csatlakozik az internetre - közülük 88 százalék csak asztali számítógéppel, 8,5 százalék csak hordozható számítógéppel, 1,5 százalék csak mobiltelefonnal. A többi eszköz aránya elenyésző.
Tízből hét magyar "gépezett" már
2008-ban a magyar lakosság 69 százaléka használt már életében számítógépet, 2007-ben ez az arány 62 százalék volt. A magyarországi számítógép-használók 65 százaléka már részt vett egy legalább 3 órás számítógép-használattal kapcsolatos hivatalos oktatáson. Az oktatás időpontja a valaha számítógépet használók esetében a következő megoszlást mutatja: 32 százalék három éven belül, 33 százalék három évnél régebben, 35 százalék sohasem vett részt ilyen képzésben. A számítógép-használattal kapcsolatos képzésben való részvétel teljes, 16-74 éves életkorú lakosságra vetített mutatója 2008-ban 44 százalékot, míg 2007-ben 43 százalékot tett ki.
Beszédes tény az is, hogy hogy míg itthon tévéje szinte minden családnak van, addig számítógéppel csak ötből három család rendelkezik. Az asztaliszámítógép-ellátottság 55 százalék, hordozható számítógép a háztartások 16 százalékában, kézi számítógép 3 százalékában van. Az asztali számítógépek aránya 2007-hez képest 4 százalékponttal, a hordozható számítógépeké 4,3, a kézi számítógépeké 1 százalékponttal nőtt. Az asztali számítógépnél dinamikusabb a hordozható számítógépek és a kézi számítógépek arányának növekedése, ami kisebb elterjedtségükből is következik, áll a KSH felmérésében.
Ami az uniós helyzetet illeti, öt évvel ezelőtt a rendszeres, hetente legalább egyszer netező emberek aránya a mostaninak csupán harmada volt. A fejlődés további mutatója, hogy az említett 56 százaléknak a 80 százaléka nagy sebességű internetkapcsolattal, széles sávval rendelkezik. Ezzel Európa világvezető lett a szélessávú internet területén.
A jelentés másik megállapítása szerint "Európa a világ első igazán mobil kontinense, hiszen a mobiltelefon-előfizetések száma meghaladja a lakosok számát" - a penetráció mértéke 119 százalékos.
A 16-24 évesek a legaktívabbak az EU-ban
A korosztályok szerint lebontott adatokból kiderül, hogy a 16 és 24 év közöttiek a legaktívabb internethasználók: 73 százalékuk rendszeresen vesz igénybe fejlett szolgáltatásokat az online tartalom létrehozására és megosztására. Az egész EU-lakosság átlagára vetítve ez az arány 35 százalék. A 24 év alatti európaiak 66 százaléka naponta használja az internetet, ezzel szemben az uniós átlag 43 százalék.
E "digitális generáció" 33 százaléka - a kérdezőbiztosoknak adott válaszok szerint - nem hajlandó semmit fizetni az online tartalom, például videók és zene letöltéséért vagy megtekintéséért. Mintegy 10 százalékuk azonban már fizetett ilyen szolgáltatásért.
Ugrásszerű növekedés várható
A jelentés megállapítja, hogy az internethasználat mértéke ugrásszerűen meg fog emelkedni, amikor e nemzedék megkezdi szakmai pályafutását, és egyre fokozottabban alakítja, uralja a piaci tendenciákat.
"A hagyományos piaci modellek megtorpanásával a vállalkozásoknak a felhasználók új nemzedéke számára vonzó szolgáltatásokat kell majd kínálniuk, a jogalkotóknak pedig törekedniük kell olyan feltételek kialakítására, amelyek egyrészt megkönnyítik az új online tartalomhoz való hozzáférést, másrészt biztosítják, hogy a tartalom létrehozói díjazásban részesüljenek" - olvasható az EU legfőbb végrehajtó testületének dokumentumában.
Az áttekintés felhívja a figyelmet arra, hogy Európának az eddiginél is többet kell tennie a globális versenyképességért.
Az elért eredmények mellett az is tény, hogy az uniós polgárok harmada még sosem használta az internetet. A fogyasztók csupán 7 százaléka vásárolt már online valamely másik tagállamban. Az Egyesült Államok és Japán még mindig megelőzi Európát az információs és kommunikációs technológiákba és a nagy sebességű, széles sávú kommunikációs eszközökbe való beruházások, valamint az innovatív piacok - például az online reklámok - fejlesztése terén.
Menedzsment Fórum
