A fentiek következtében a „Központi Költségvetés és a Gazdaságpolitikai Célok” című tanulmányban megjelölteknél 900 milliárd dollárral fog az USA többet költeni a 2002-2011-es időszakban, mint azt tavaly év elején előrejelezték. Ezek a számsorok már tartalmazzák azt a 48 milliárd dollárt, amit Bush pótlólagosan kért a Kongresszustól a honvédelemmel kapcsolatos többletkiadások fedezésére. Mint szakemberek rámutatnak nem biztos, hogy ez a többletforrás elegendő lesz az elnök által verbálisan már kirobbantott újabb offenzívához.
A 900 milliárdnyi plusz pénznek nagyjából a felét költik a terrorizmus elleni harcon kívüli dolgokra – közölte Richard Kogan, aki közreműködött a Központi Költségvetés és a Gazdaságpolitikai Célok elkészítésében. Nem az volt a kérdés – mondja a szakember -, hogy többet költsenek-e, hanem, hogy mennyivel költsenek többet katonai célokra. Sokan állítják, hogy az elnök azért tudta keresztülvinni a Kongresszuson az elképzeléseit, mert a Szeptember 11-e utáni légkörben nem tehettek mást a politikusok, ám ez nem fedi az igazságot. Nem szabad azonban megfeledkezni, vélik mások, hogy a pótlólagos hadikiadások miatt a tíz éves költségvetési sufficit 5700 milliárd dollárról 336 milliárdra olvad.
A hozzávetőlegesen 450 milliárd dollár, amit a terrorizmus elleni küzdelemre fordít az amerikai kormány azonban a hiány kis részét – 8,5 százalékát – teszi ki. Ezzel szemben a tavaly végrehajtott adócsökkentés, amely 1600 milliárd dollár értékben történt a bevételek kieséséből 31 százalékért felelős. Az adócsökkentés messze s távol a legjelentősebb tétel – mondja Richard Kogan.
A kiadások növekedése mögött egyes közgazdászok pozitív jeleket vélnek felfedezni, tudniillik a növekvő kormányzati kiadások a GDP növekedés újbóli elindítói lehetnek. A pótlólagos források gyors elköltése például a 2001-es év utolsó negyedévében mért 2,7 százalékos GDP növekedésből 1,85 százalékot tett ki. Ezek a kiadások igen jelentősen hozzájárultak, hogy az amerikai gazdaság szekere ne akadjon el végleg. A közvélemény, - amely elsősorban emocionális, mintsem racionális érvek mentén vizsgálja a kérdést - is azon a véleményen van, vélik a szakemberek, hogy a katonai kiadások növelése jóval kisebb költséggel jár, mint az ezen való spórolás esetleges tragikus következményei. Ahogy a Heritage Foundation munkatársa James Phillips patetikusan fogalmaz: ha nem vállalja fel az USA terrorizmus elleni harcot az olyan kockázatot jelentene, amely eltörpül a fizetési mérleg egyensúlyának megbillenésénél.
Pénz, pénz, pénz... és háború
Montecuccoli híres mondása, miszerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz, ma is érvényes. Az első hivatalosnak tekinthető becslések még csak most készültek el a tavaly szeptember 11-i terrortámadások által okozott károkról, ám a biztonságpolitikai és közgazdasági szakértők már az találgatják mennyibe fog az Irak elleni katonai csapás kerülni.
