4p

A Biotechnológia 2000 című pályázati felhívás nyomán: az Oktatási Minisztérium megkötötte a szerződéseket az állami támogatásról az érintett vállalkozásokkal.

A magyar biotechnológiai cégeknél 3,6 milliárd forint kezdett el "dolgozni" a Biotechnológia 2000 című pályázati felhívás nyomán: az Oktatási Minisztérium megkötötte a szerződéseket az állami támogatásról az érintett hazai kis- és középvállalkozásokkal. A program az eddig meglehetősen mostohán kezelt társaságokat teszi érdekeltté a fejlesztésben, az egyetemi intézetek alvállalkozóként kapcsolódhatnak a munkába - tájékoztatta a Világgazdaságot Somogyi Zoltán, a tárca illetékes osztályvezetője.

A Biotechnológia 2000 programból 2000-2002 között 68 hazai biotechnológiai kis- és középvállalkozás kap vissza nem térítendő, illetve részben visszatérítendő állami támogatást, összesen 1,8 milliárd forint értékben. Somogyi Zoltán az Oktatási Minisztérium bio- és agrártechnológiai osztályának vezetője elmondta, hogy először hirdettek ilyen programot, a hazai biotechnológia 1989-1999 között gyakorlatilag semmilyen támogatásban nem részesült.

Az 1999-ben kiírt Biotechnológia 2000 pályázatra érkezett művekből választották ki mindenekelőtt azokat, amelyek komoly piaci sikerekkel kecsegtetnek itthon és külföldön egyaránt. Az állami támogatás a hozzátett saját résszel együtt 2000--2002 között 3,6 milliárd forintot "mozgat" meg a hazai biotechnológiában. Figyelembe véve, hogy ezt a pályázatot 2001-ben is kiírták (ennek értékelése tart), s jövőre is lesz ilyen, összességében talán további 4-4 milliárdos összeget lehet bevonni a hazai biotechnológiai fejlesztésekbe -- hangsúlyozza Somogyi Zoltán.

Az átlagosan három évre szóló szerződések értelmében a programban részt vevő vállalkozások egy része - 46 százaléka - vissza nem térítendő támogatást kap. Ezek a cégek nem nyereségorientáltak: elsősorban a fogyasztók egészségvédelmével foglalkoznak, például az élelmiszer-biztonsággal. Vizsgálati eljárásokat dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy a genetikailag módosított organizmusokat tartalmazó élelmiszerek okoznak e elváltozásokat az emberi szervezetben, s ha igen, milyeneket. Ugyanez vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek az orvostudomány területén tevékenykednek. Ugyanakkor az állami támogatás bizonyos részét vissza kell fizetniük azoknak, akik fejlesztéseiknek köszönhetően a piacon jól értékesíthető terméket, szolgáltatást vagy eljárást dolgoznak ki a biotechnológia két nagy ágában, a gyógyászatban és a mezőgazdaságban.

S hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Az észak-magyarországi Demjénben lévő Quality Champignons Kft. például természetes módszerekkel "űzi ki" a fonalférget a gombából. A BioFil Kft. ugyancsak természetbarát módszerekkel tisztítja meg a talajt. Az Elak Bt. génbelövő készüléket kínál, a Manna Rax Bt. a biomassza élelmiszer-ipari hasznosítására dolgoz ki eljárást. A Zalahús Rt. a nyersen érlelt húskészítményeket, a Biorex Rt. új gyógyszereket, az Izinta Kereskedelmi Kft. DNS-csipeket fejleszt ki diagnosztikai célokra, a Biromedicina Rt. a daganatos megbetegedések kezelésében használt búzacsíra-kivonatot (Avemar) akarja továbbfejleszteni.

Kérdés persze, hogy ezek a cégek mennyire tudnak "labdába rúgni" a nemzetközi porondon olyan hatalmas vállalatok, mint a Monsanto, a Syngenta, a Du Pont, a Pioneer vagy az óriási gyógyszergyárak árnyékában. A válasz kiolvasható a nyugat-európai tendenciából. Az ott gombamód szaporodó biotechnológiai cégek többsége - amint a hazaiak jó része is - kis- vagy közepes vállalkozás, s mint ilyen gyorsan és rugalmasan képes reagálni a piaci igényekre, illetve kapcsolódni tud a nagy konszernekhez. De építeni lehet a hagyományosan invenciózus magyar "agyakra", az agrárkutatásban és -fejlesztésben, illetve a humángyógyászatban elért eddigi eredményekre is.

Ugyanakkor a multinacionális vállalatok bizonyos értelemben hátrányban is vannak a kisebb cégekkel szemben, legalábbis ami a gmo-kat (genetikailag módosított organizmusok) tartalmazó élelmiszereket illeti. Az ilyesmivel foglalkozó vállalatok hatalmas pénzeket öltek a fejlesztésbe, a befektetett tőke azonban egyelőre nem akar megtérülni. A piac ugyanis gyanakodva fogadta ezeket az úgynevezett első generációs termékeket, mert még túl sok a kérdőjel a génkezelt növények körül, kiszámíthatatlan, mi lesz a hatásuk hosszú távon. De a ma még megválaszolatlan kérdések tisztázása után megjelennek majd a piacon a második, harmadik generációs fejlesztések is, s itt a magyar vállalatok már komoly eséllyel indulhatnak a nemzetközi versenyben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!