A magyar biotechnológiai cégeknél 3,6 milliárd forint kezdett el "dolgozni" a Biotechnológia 2000 című pályázati felhívás nyomán: az Oktatási Minisztérium megkötötte a szerződéseket az állami támogatásról az érintett hazai kis- és középvállalkozásokkal. A program az eddig meglehetősen mostohán kezelt társaságokat teszi érdekeltté a fejlesztésben, az egyetemi intézetek alvállalkozóként kapcsolódhatnak a munkába - tájékoztatta a Világgazdaságot Somogyi Zoltán, a tárca illetékes osztályvezetője.
A Biotechnológia 2000 programból 2000-2002 között 68 hazai biotechnológiai kis- és középvállalkozás kap vissza nem térítendő, illetve részben visszatérítendő állami támogatást, összesen 1,8 milliárd forint értékben. Somogyi Zoltán az Oktatási Minisztérium bio- és agrártechnológiai osztályának vezetője elmondta, hogy először hirdettek ilyen programot, a hazai biotechnológia 1989-1999 között gyakorlatilag semmilyen támogatásban nem részesült.
Az 1999-ben kiírt Biotechnológia 2000 pályázatra érkezett művekből választották ki mindenekelőtt azokat, amelyek komoly piaci sikerekkel kecsegtetnek itthon és külföldön egyaránt. Az állami támogatás a hozzátett saját résszel együtt 2000--2002 között 3,6 milliárd forintot "mozgat" meg a hazai biotechnológiában. Figyelembe véve, hogy ezt a pályázatot 2001-ben is kiírták (ennek értékelése tart), s jövőre is lesz ilyen, összességében talán további 4-4 milliárdos összeget lehet bevonni a hazai biotechnológiai fejlesztésekbe -- hangsúlyozza Somogyi Zoltán.
Az átlagosan három évre szóló szerződések értelmében a programban részt vevő vállalkozások egy része - 46 százaléka - vissza nem térítendő támogatást kap. Ezek a cégek nem nyereségorientáltak: elsősorban a fogyasztók egészségvédelmével foglalkoznak, például az élelmiszer-biztonsággal. Vizsgálati eljárásokat dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy a genetikailag módosított organizmusokat tartalmazó élelmiszerek okoznak e elváltozásokat az emberi szervezetben, s ha igen, milyeneket. Ugyanez vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek az orvostudomány területén tevékenykednek. Ugyanakkor az állami támogatás bizonyos részét vissza kell fizetniük azoknak, akik fejlesztéseiknek köszönhetően a piacon jól értékesíthető terméket, szolgáltatást vagy eljárást dolgoznak ki a biotechnológia két nagy ágában, a gyógyászatban és a mezőgazdaságban.
S hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Az észak-magyarországi Demjénben lévő Quality Champignons Kft. például természetes módszerekkel "űzi ki" a fonalférget a gombából. A BioFil Kft. ugyancsak természetbarát módszerekkel tisztítja meg a talajt. Az Elak Bt. génbelövő készüléket kínál, a Manna Rax Bt. a biomassza élelmiszer-ipari hasznosítására dolgoz ki eljárást. A Zalahús Rt. a nyersen érlelt húskészítményeket, a Biorex Rt. új gyógyszereket, az Izinta Kereskedelmi Kft. DNS-csipeket fejleszt ki diagnosztikai célokra, a Biromedicina Rt. a daganatos megbetegedések kezelésében használt búzacsíra-kivonatot (Avemar) akarja továbbfejleszteni.
Kérdés persze, hogy ezek a cégek mennyire tudnak "labdába rúgni" a nemzetközi porondon olyan hatalmas vállalatok, mint a Monsanto, a Syngenta, a Du Pont, a Pioneer vagy az óriási gyógyszergyárak árnyékában. A válasz kiolvasható a nyugat-európai tendenciából. Az ott gombamód szaporodó biotechnológiai cégek többsége - amint a hazaiak jó része is - kis- vagy közepes vállalkozás, s mint ilyen gyorsan és rugalmasan képes reagálni a piaci igényekre, illetve kapcsolódni tud a nagy konszernekhez. De építeni lehet a hagyományosan invenciózus magyar "agyakra", az agrárkutatásban és -fejlesztésben, illetve a humángyógyászatban elért eddigi eredményekre is.
Ugyanakkor a multinacionális vállalatok bizonyos értelemben hátrányban is vannak a kisebb cégekkel szemben, legalábbis ami a gmo-kat (genetikailag módosított organizmusok) tartalmazó élelmiszereket illeti. Az ilyesmivel foglalkozó vállalatok hatalmas pénzeket öltek a fejlesztésbe, a befektetett tőke azonban egyelőre nem akar megtérülni. A piac ugyanis gyanakodva fogadta ezeket az úgynevezett első generációs termékeket, mert még túl sok a kérdőjel a génkezelt növények körül, kiszámíthatatlan, mi lesz a hatásuk hosszú távon. De a ma még megválaszolatlan kérdések tisztázása után megjelennek majd a piacon a második, harmadik generációs fejlesztések is, s itt a magyar vállalatok már komoly eséllyel indulhatnak a nemzetközi versenyben.
Pénz a hazai biotechnológiai cégeknek
A Biotechnológia 2000 című pályázati felhívás nyomán: az Oktatási Minisztérium megkötötte a szerződéseket az állami támogatásról az érintett vállalkozásokkal.
