A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜSZ), valamint a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács (MÁSZT) által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közös közlemény kiemeli: az Európai Bizottság súlyos eljárási hibának minősítette a bejelentés elmulasztását, aminek következménye minden bizonnyal az lesz, hogy a januárban hatályba léptetett rendelkezéseket vissza kell vonnia a kormányzatnak.
A két szervezet szerint a módosítást előkészítő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mindvégig tisztában volt azzal, hogy a bejelentés elmulasztása a közösségi jog súlyos megsértése. Erre a szakmai szervezetek korábban többször felhívták a minisztérium illetékesei és személyesen Persányi Miklós miniszter figyelmét.
A gyártók úgy vélik, a kötelezettségszegés miatti uniós elmarasztalásért és a várható gazdasági következményekért egyértelműen a környezetvédelmi minisztert terheli a felelősség.
Kiss Gáborné, a MÜSZ főtitkára szerint a notifikációs eljárás egyfajta előzetes tartalmi kontrol, amelynek célja az országok jogalkotási gyakorlatának összehangolása az uniós irányelvekkel. Egyes jogszabályok elfogadását, vagy módosítását megelőzően ezért valamennyi uniós tagállam köteles megküldeni annak tervezetét az Európai Bizottságnak. A főtitkár szerint valószínűleg a jogszabály koncepcionális hibái és az Európai Unió irányelveivel ütköző diszkriminatív és piackorlátozó rendelkezései miatt a környezetvédelmi tárca egyszerűen nem merte vállalni az előzetes uniós kontrolt.
Az Európai Alkoholmentes Italgyártók Szövetségeinek Egyesülete (UNESDA) is többször figyelmeztetett, hogy a magyar termékdíj törvény nincs összhangban az európai joggal: akadályozza az áruk Európai Unión belüli szabad mozgását, megsértve ezzel az egyik legfontosabb közösségi alapelvet. A két magyar szövetség szerint a brüsszeli kritika amellett, hogy jelentősen rontja az ország nemzetközi megítélését, súlyos gazdasági konzekvenciákkal járhat.
Amennyiben ugyanis az Európai Bíróság kötelezi a magyar államot a kifogásolt jogszabály megsemmisítésére, az érvényét vesztő rendelkezések alapján korábban beszedett több milliárd forint összegű termékdíj kamatostól visszajár a cégeknek, tovább növelve az államháztartási hiányt. A MÜSZ és a MÁSZT szerint emellett milliárdos kártérítési perekkel is számolni kell, amelyeket a törvény diszkriminatív rendelkezései miatt a piacon hátrányba került gyártók, importőrök indíthatnak a magyar állammal szemben.
