A miniszter közölte: a programok 2011-es indítása előtt a munkaképes lakosság csaknem harmada nem dolgozott, ezért át kellett tekinteni, hogy a készségekben van-e a probléma vagy a piac nem képes felszívni ezt a mennyiséget.
Hozzátette: az érintettekkel szemben kötelezettségeket támasztottak, csökkentették a támogatási időt, és megpróbálták az embereket elmozdítani a segély irányából a munka felé.
Pintér Sándor megjegyezte: életerős, egészséges emberek ötvenkét címszó alatt juthattak szociális támogatáshoz úgy, hogy nem kellett munkát vállalniuk.
A belügyminiszter elmondta, hogy a közfoglalkoztatási program beindításakor alapvető fontosságú volt, hogy oktatással, képzéssel járjon együtt, ezzel is segítve az álláskeresők visszavezetését a piacra. A korábbi „látszattevékenységekkel” párhuzamot vonva a másik fontos szempontnak nevezte, hogy értékteremtő munkát végezzenek az érintettek, amit megbecsül, elismer a közösség.
Utalt arra is, hogy miközben sokan segélyben részesültek, a feketegazdaságot is erősítették, így a közfoglalkoztatási program annak visszaszorítására is jó eszköz.
Pintér Sándor az önkormányzatok, a munkaügyi és a kormányhivatalok együttműködését hangsúlyozva jelezte: az első évben 250 ezer ember közfoglalkoztatását szervezték meg. Az érintettek 53 százaléka alapfokú képzésben részesült, 22 százalék 50 év feletti volt, és mintegy 70 százalék napi nyolcórás munkaidőben dolgozott.
Tájékoztatása szerint 740 résztvevő településen 13 ezren kaptak mezőgazdasági, 2800-an pedig egyéb képzést. A miniszter kijelentette: a közfoglalkoztatást úgy kell folytatni, hogy ne gátja legyen a piacnak, a versenyszférának, hanem elősegítse a fejlődését. Hozzátette: a következő állomás, a szociális szövetkezetek kialakítása ugyancsak azt segíti, hogy az álláskeresők a piacgazdaság szereplőivé váljanak.
Felkai László, a tárca közigazgatási államtitkára a konferenciát követő sajtótájékoztatón arról beszélt: az idei közfoglalkoztatási programokat később szerették volna megkezdeni, de a jelentős önkormányzati érdeklődés miatt február végére már csaknem a teljes, 153 milliárd forintos keretösszeget lekötötték.
Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának helyettes vezetője arról számolt be, hogy a következő hétéves uniós ciklus tervezése most indult be. Szavai szerint Magyarországgal is megindult az informális egyeztetés, és a közfoglalkoztatási programok területén is most érdemes leszűrni az eddigi tapasztalatokat.
Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó azt hangsúlyozta: a kormány felelőssége nem a gazdasági mutatók javításában van, azok csak eszközök, a cél, hogy senki ne nyomorogjon. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésekre utalva jelezte: ha valaki azok révén tovább tud lépni, akkor fontosnak tartja majd gyermeke taníttatását is.
Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára úgy vélte: a közfoglalkoztatási program egyértelműen érezteti jótékony hatását; az álláskeresők nem menekülnek, hanem szeretnének csatlakozni. Megjegyezte: minden eszközt meg kell ragadni, ami a munkán és nem a segélyen keresztül keresi a megoldást.
MTI
