A cégbírák szerint nincs megfelelő szabályozási összhang és anyagi forrás, mely biztosítaná a külföldre irányuló kézbesítést, amelynek különösen a módosult hivatalbóli törlési eljárásban és a tulajdonosok szigorúbb felelősségének érvényesítésében lenne jelentősége.
Aggályosnak látszik emellett az úgynevezett vagyonrendezési eljárás is, mivel nincs mód a törölt cégek utóbb fellelt vagyonának rendezésére, a hitelezői követelés kontrolljára. A hivatalbóli törlés új szabályai szerint már nem elegendő keresni a cég telephelyét, fióktelepét, kutatni az ügyvezetőt és eredménytelenség esetén elindítani az eljárást. Ki kell deríteni a cégjegyzékből a társaság komoly befolyással bíró tagjait, és közvetlenül felszólítani őket, hogy tegyenek meg mindent a törvényes működés helyreállításáért. Ha az érintettek megtehetnék, ám mégis elmulasztják a szükséges lépéseket, korlátlanul felelnek a cég tartozásaiért. Amennyiben a külföldi üzletrész-tulajdonos, különösen ha az unió területén lakik, joga van ragaszkodni az anyanyelvén történő megkereséshez.
Mivel azonban a cégbíróság azonban nem tudja lefordíttatni a levelet, - a jelenleg érvényes rendelkezések szerint ennek költségeit senki nem fizeti ki - ezért ez nem megoldható. Ezért azonban akár be is perelheti a külföldi fél a hazai hatóságokat, amennyiben kára származik az eljárási hibából.
Új probléma továbbá, hogy miképpen ellenőrizhető megnyugtatóan a hitelező követelésének jogossága, ha már megszűnt az adós fél cége. Azaz hiányzik az ellenérdekű fél, amely alátámaszthatná vagy kétségbe vonhatná a hitelező igényét. Ezekben az esetekben gond a központi ingatlan-nyilvántartás hiánya, vagy az időtényező, írja a Világgazdaság.
Problematikusak az új cégjogi szabályok
Gondot okozhat a januártól élő új cégjogi szabályok némelyikének maradéktalan hatályosulása, ezért a cégbírák az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordulnak észrevételeikkel, írja a Világgazdaság.
