A szigetországi döntést akkor a Food Standard Authority (FSA), az ügyben illetékes hivatal felháborodását váltotta ki, mivel az állam korábban az FSA vizsgálatának eredményére várva nem korlátozta a cukros üdítők, édességek és más egészségtelen élelmiszerek reklámozását a televízióban. A hivatal elemzése azóta kimutatta, hogy a gyerekeket igenis befolyásolják a junk food hirdetések, ennek ellenére a kormány nem tesz lépéseket az élelmiszerlobbi reklámjai ellen, nyilatkozta az FSA.
Az EU is figyel
A probléma súlyát jelzi, hogy idén az Európai Bizottság is napirendjére tűzte a kérdést, és olyan határozatot fogadott el, hogy azon termékeket, amely adott határértéknél magasabb arányban tartalmaznak sót vagy cukrot, nem lehet a jövőben egészséges reklámszlogennel hirdetni. Igaz a hirdetés tilalmát - ellentétben például a dohányreklámokéval - nem terjesztették ki, ám néhány szakember szerint már az is eredmány, hogy a csomagolásokról eltüntetették a téves, félrevezető információkat. A jövőben a csomagoláson feltüntett és a reklámokban hangoztatott szlogenek csak igazolható tényeket közvetíthetnek, ezeket pedig az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) szigorúan fogja ellenőrízni.
Gazdaságilag számszerűsíthető károk
A túlsúly és az elhízás világméretű problémája a magyar lakosság 60 százalékát közvetlenül érinti, azonban annak gazdasági és szociális következményei az egész társadalmat sújtják. Az elhízás direkt költségeiről - a diagnózisra és kezelésre fordított, az egészségügyben jelentkező kiadásokról - már számos országban készült felmérés. Az elhízás meghatározásától és a számítások módszerétől függően az elhízásra költött kiadások az egészségügy összkiadásának 1,5-7,8 százalékát teszik ki. Az elhízás így - a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az ülő életmód mellett - az egészségügyi költségek meghatározó tényezője. Az elhízásra költött kiadások az egészségügyi összköltség százalékában igen jelentősek.
Az Amerikai Egyesült Államokban Colditz - először 1986-ban - az elhízás számos társbetegségének gazdasági vonzatát becsülte meg. Az elhízás egészségi következménye kapcsán felmerülő direkt költségek összege akkor elérte a 39,3 milliárd dollárt, az egészségügyi összköltség 5,5 százalékát. Ebből a legmagasabb összeg a kardiovaszkuláris betegségekre jutott (22,2 milliárd dollár), majd az insulinkezelésre nem szoruló diabetes mellitusra (11,3 milliárd dollár), az epehólyag betegségekre (2,4 milliárd dollár, a mell- és vastagbélrákra (1,9 milliárd dollár), valamint a magas vérnyomásra (1,5 milliárd dollár). 1999-ben Colditz és Wolf újabb számításokat végeztek és azt találták, hogy az állam abban az évben 45,8 milliárd dollárt költött az elhízás társbetegségeire, az egészségügyi kiadások 6,8 százalékát.
(Menedzsment Fórum)
Kapcsolódó anyagok
Nem védik meg a gyerekeket az édesség-reklámoktól
Betilthatják az egészséges reklámszlogeneket
Reklámok: tiltás, tűrés, felelősség
Egy most közzétett amerikai tanulmány kapcsolatot tárt fel a hirdetések és a gyermekkori elhízás között. Az eredmények nekünk, magyaroknak is mérvadó lehet, hiszen a lakosság nagyobbik része hazánkban is túlsúlyos.
