Több mobilhasználó panaszkodott az NHH-nál az utóbbi időben, hogy a határ mentén telefonja észrevétlenül külföldi hálózatra váltott, és ezt csak akkor vette észre, mikor megkapta a számlát. Ebben ugyanis a barangoló (roaming) tarifákon számolták el a határmenti hívásokat, holott az ügyfél nem hagyta el Magyarország területét.
"Az egyik legjellemzőbb esetünk az volt, mikor egy család fordult hozzánk, mert gyermekük gyulai nyaralása után nagyon magas számlát kaptak. Kiderült, hogy a kisdiák telefonja átállt egy romániai hálózatra, így a fogadott hívásokért 71 forintot számlázott a szolgáltató, ráadásul a hívás kezdeményezése is 144 forintba került percenként" - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője.
A szakember hozzátette: a mobilosok leghatékonyabban úgy tudnak védekezni a probléma ellen, ha automatikus hálózatválasztás helyett "kézi hálózatkeresésre" állítják telefonjukat. Így a készülék antennája nem a legerősebb jelet keresi a környéken, hanem kitart a beállított szolgáltató mellett. Érdemes még figyelni a szolgáltatótól kapott sms-ekre is, hiszen a mobilcégeknek kötelező tájékoztatni kell ügyfeleiket a hálózatváltásról.
A hatóság viszont azt is megnézte, mennyire jellemző az "átlógás" Magyarországon, azaz mely területeken kell különösen figyelni a hálózatváltásra. A hivatal munkatársai egy részletes térképet készítettek, ami azt mutatja, hogy az Északi-középhegység területén a domborzati viszonyok miatt kevésbé jellemző ez a probléma, viszont a síkvidéki területeken akár 15-20 kilométeren, vagy még ennél is mélyebben lehet fogni a szomszédos országok mobilhálózatainak jelét.
Takács Péter elmondta: ha valakinek átáll a telefonja egy külföldi hálózatra, és erről sms-t is kapott, a hatóság nem nagyon tehet semmit, mert a szolgáltató ez esetben jogszerűen járt el. Hozzátette ugyanakkor, hogy hallott már olyan esetről, amikor a mobilcég részletfizetési kedvezményt adott ügyfelének a magas számla rendezésére. Véleménye szerint a szolgáltatók érdeke is lenne, hogy például a határok mentén élő ügyfeleiket - akár egy-egy előfizetés vásárlásakor - tájékoztassák a problémáról, illetve az átállásról a "kézi vezérlésre".
A magyarországi mobilszolgáltatók lakosságszámra vonatkoztatott lefedettsége megfelel a koncessziós szerződésben foglaltaknak, ezért a hatóság nem kötelezheti a cégeket arra, hogy azokra a területekre, ahol gyengébb a térerő, újabb mobilantennákat telepítsenek. Az átlógást ráadásul nemzetközi szerződések is korlátozzák, így a magyar szolgáltatók sem helyezhetnek nagy térerőt biztosító berendezéseket a határ mentére.
L. Nagy Gábor
