A Microsoft múlt héten jelentette be, hogy bezárja a Nokia komáromi gyárát, amely jelenleg mintegy 1800 munkavállalót foglalkoztat, a Magyar Telekom pedig csütörtökön közölte: mintegy 1700 munkavállalójától válik meg a következő két év során.
Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összefogásért felelős uniós biztos egy keddi, a Nokia bezárásával foglalkozó sajtótájékoztatón azt mondta: az Európai Bizottság két alap révén tud pénzügyi segítséget nyújtani ilyen helyzetekben.
Az NGM az MTI-vel közölte: a Nokia és a Magyar Telekom konkrét leépítési terveinek ismeretében, a cégekkel egyeztetve, a leépítések konkrét ütemezésének függvényében mérlegeli, hogy igénybe vesz-e közvetlen uniós támogatást.
A tárca kifejti, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap csak egyszeri, korlátozott időre szóló egyedi támogatási intézkedéseket finanszíroz. Az alapból igényelhető támogatás uniós finanszírozása mindössze 60 százalékos, amit csak a kérelem benyújtásától számított 6-8 hónap múlva fizetnek ki, addig előfinanszírozást szükséges biztosítani. Magyarország a támogatást mindeddig azért nem vette igénybe, mivel eddig az Európai Szociális Alap forrásai révén kedvezőbb társfinanszírozású uniós támogatást használt fel az elbocsátott munkavállalók elhelyezkedésének segítésére.
A gyors reagálás érdekében a kormány más eszközökkel, így például a hazai forrásból finanszírozott Válságkezelő Programmal is támogatja a tömeges létszámleépítésben érintett munkavállalókat. E program célja, hogy a létszámcsökkentésben érintett munkavállalók mind nagyobb hányada kerülje el a munkanélküliséget, vagyis munkából munkába kerüljön. A program megvalósítója az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft., a Válságkezelő Program forrása a Nemzeti Foglalkoztatás Alap. Utóbbi program sikerrel működik a Dunaferrnél és más kisebb leépítést végrehajtó cégek esetében is - jegyzi meg az NGM.
MTI