A túlmunka eredménye csak betegség lehet. Mikor lesz döntés a szabdságolásról?
"Azt különösen aggasztónak tartom, hogy a munka mellett, tanulmányi szerződés nélkül tanuló fiatalok szabadsága az iskolalátogatásra, a tanulásra és a vizsgákra megy el. Jó, ha megengedhetik maguknak, hogy legalább egy hétre - sokszor fizetés nélküli szabadsággal - elmenjenek nyaralni" - mutatott rá a rendezetlen munkaügyi helyzetekből fakadó problémákra a szakember.
A munkaügyi szakértő egyetért a munkaadók azon felvetésével, hogy pénzzel is megválthatóak legyenek a ki nem adott szabadnapok. Véleménye szerint: indokolt esetekben, figyelembevéve a felek igényeit kedvezőbb lenne. Mindezt azonban csak megfelelő törvényi szabályozással és csupán kényszermegoldásként tartja elfogadhatónak. Dr. Szöllősi szerint az lenne az ideális, ha a gazdasági-társadalmi feltételek lehetővé tennék, hogy mindenki el tudjon menni szabadságra.
Bár a pillanatnyi érdekeken túlmutat, de hosszú távon munkáltatónak és munkavállalónak is az a közös érdeke, hogy minél több pszichésen is egészséges ember dolgozzon a cégeknél. Így a munkaképesek hosszabb ideig el tudják tartani az inaktív embereket és a társadalmi ellátásra szorulókat, tette hozzá a szakember.
Regenerálódásra és a kikapcsolódásra mindenkinek szüksége van. Ha erre nincs lehetőség, akkor a pszichés és a fizikai terhelés halmozottan érvényesül, és az úgynevezett civilizációs betegségek (keringési zavarok, emésztési és alvási problémák, szorongásos tünetek, depresszió és egyéb, a munkaképesség romlását okozó tünetek) kialakulásához vezetnek, figyelmeztetett.
Még nincs megegyezés
Mint ismert, a munkaadók és a szakszervezetek múlt pénteken tárgyaltak a jelenlegi formájában március 31-én hatályát vesztő Munka törvénykönyvének módosításáról, ezen belül a szabadság kiadásának feltételéről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén.
A tárgyalópartnerek egyetértettek az Alkotmánybíróság döntésével, amely szerint pontosítani kell a jelenleg nagyon tágan értelmezhető kivételes gazdasági érdeket, amelyre hivatkozva a munkáltatók eddig átcsúsztathatták a következő évre a ki nem adott szabadnapokat. Így előfordulhatott, hogy egy dolgozó akár másfél vagy (kollektív szerződés esetén) két évig nem tudta kivenni a szabadságát.
A munkaadók szerették volna, ha bekerül a módosító indítványba, hogy - külön dolgozói kérés esetén - pénzben is kifizethetőek legyenek a sokszor évek óta halmozódó ki nem vett szabadnapok. A kormányoldal és a szakszervezetek képviselői azonban nem támogatták a javaslatot. A felek azzal érveltek, hogy a pihenés alkotmányos jog és így nem összeegyeztethető a pénzreválthatósággal. A dolgozók érdekképviselete pedig attól tartott, hogy ez a lehetőség visszaélésekre adhat majd módot.
A kiadhatóság, illetve az átmenetet képező idei évben kiadandó szabadságok végső határidejében azonban nem tudtak egyezségre jutni a felek. A munkavállalók képviselete ragaszkodott az évenkénti március 31-i, mint utolsó határidőhöz, a munkáltatók viszont nem kívántak eltávolodni a június 30-i dátumtól és az ezt meghosszabbítható kollektív szerződéses lehetőségtől.
Végül abban egyeztek meg, hogy - mivel a kormánynak időben a Parlament elé kell terjeszteni a módosítást - egyelőre egy átmeneti javaslatot adnak be. Ez tartalmazni fogja az eddigi tárgyalások eredményeit és a közös álláspontokat. A tárgyalópartnereknek így egészen március 14-ig kitolhatják a végső döntést.
Körte Ildikó
