Magyarországon - történelmi okok miatt - hagyományosan ingatlanba fektetik a megtakarításokat az emberek, a részvényvásárlást pedig legtöbben a gazdagok kiváltságának tekintik - hangzott el a keddi konferencián a Művészetek Palotájában. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) januártól aktív kommunikációba kezd, hogy ezt a gyakorlatot megváltoztassa. "Közhasznú intézménnyé akarunk válni, amely kilép a misztikumból, a lakosság számára is emészthetővé válik" - így fogalmazott Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke.
Nem ciki tőkebevételből élni
Erre a stratégiára azért van szükség, hogy a részvényvásárlás az emberek szemében ne egyfajta úri mulatságnak, hanem mindenki számára hozzáférhető jövedelemforrásnak tűnjön. "New Yorkban ma már nem ciki tőkebevételből élni, ezt szeretnénk mi is elérni" - mondta Szalay-Berzeviczy. Ma még Magyarországon ugyanis - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan - nem alakult ki a tőzsdézés kultúrája, ezért ezeken a piacokon nem is olyan élénk az értékpapír-forgalom, mint amennyire kívánatos volna.
A BÉT ezen több síkon is próbál változtatni, lépéseket tesz például a nyugdíjpénztári rendszer kiegészítésére, a nyugdíjtakarékok bevezetésére, hogy a részvények iránti kereslet növekedjen. "Egy átlagos ember jövedelmének 30 százalékával rendelkezik nyugdíjazását követően. A kereseti különbséget - a fennmaradó 70 százalékot - hosszú távú befektetéssel, részvényvásárlással is lehet pótolni" - tette hozzá.
A Tesco számára még nem elég vonzó a BÉT
Az egységes budapesti áru- és értéktőzsde már megvalósult, ezt követően a BÉT a tőzsdék közötti regionális együttműködés alapjainak a megteremtésén dolgozik, illetve az olaj, az arany, a széndioxid és az elektromos áram bevezetését tervezi a hazai kereskedési piacra. Az elnök szerint a BÉT vezető szerepet játszik abban, hogy Varsó, Prága, Bécs és Budapest társaságainak "egységesítése" megvalósuljon. Ez azért lényeges, mert az olyan Kelet-Európában is jelen lévő globális vállalatok, mint a GE vagy a Tesco a régió tőzsdéire külön-külön nem vezetik be részvényeiket, egy integrált értékpapírpiac iránt azonban nagyobb valószínűséggel érdeklődnének.
A stabil államháztartás stratégiája
Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a választások után hatalomra jutó kormány, színétől függetlenül, kénytelen lesz masszív adóemelést végrehajtani. Ugyanis hosszú távon nem tartható fenn a verseny, amely arról szól: ki tudja nagyobb mértékben csökkenteni a közpénzek befizetését, miközben a kiadásokon sem spórol. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország távol áll a fiskális konszolidáció megvalósításától: a 2006-ra célként megjelölt négy százalékos államháztartási hiányt várhatóan mintegy 3 százalékkal meghaladjuk. Továbbá a kohéziós alapok megvonása követheti azokat a megrovásokat, amelyek az államot a könyvelési trükkök alkalmazásáért érik - tette hozzá.
A pezsgő ország vonzza a jót
Egy vállalat vagy akár az ország sikeressége nem pusztán gazdasági tényezőkön múlik - hívta fel a figyelmet Hankiss Elemér szociológus. Szerinte már azzal is hatalmas lépést tennénk a fejlődés irányába, ha társadalmunkat a külföldiek számára kissé befogadóbbá, illetve magunkat mosolygóssá tennénk. "Egy ország pezsgése, az új iránti fogékonysága vonzza a jót és az értéket" - mondta. A társadalmi stratégiaváltás egyik legjobb eszköze szerinte a televízió lehetne, amellyel több milliós közeget lehet megszólítani. De a képernyőn keresztül sajnos - mint mondta - "egyelőre csak a hulladékkal érjük el az embereket".
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
