A magyarországi helyzetet összességében az jellemzi, hogy a cégek már felismerték a tudás hatékony menedzselésének jelentőségét, rendelkeznek hasznosítható tudással és az ehhez szükséges infrastruktúrával is.
A hazai cégek - a nemzetközi társaságokkal összhangban - a tudásmenedzsment alkalmazásától leginkább a szervezeti együttműködés hatékonyságának fejlődését, a minőség javulását, a hozzáadott érték növelését, valamint a költségek csökkentését várják.
Nem drága
A vizsgálat során kevesen vállalkoztak a költségek becslésére, de a válaszadók túlnyomó többsége úgy gondolta, hogy a tudásmenedzsment ára nem haladja meg árbevételének 2 százalékát.
A KPMG korábbi felméréseivel összevetve a kutatók előrelépésnek tekintik, hogy a cégek jelentős hányada túljutott az igények felmérésén, és a konkrét programok kidolgozásánál tart.
A munkatársak nem szívesen osztják meg tudásukat
A tudásmenedzsment terjedése legfőbb akadályának - a legutóbbi, 2002-es KPMG-felméréshez hasonlóan - legtöbben most is azt tekintik, hogy nem ismerik előnyeit, nincs idő a tudás megosztására és nehéz hozzáférni a fejekben lévő tudáshoz. Továbbra is jellemző érv az, hogy a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat.
