A kormány a mai kormányülésen a 2010 és 2012 között érvényes lehetőségről is tárgyaltak, mely a vállalkozóknak megengedte, hogy a külföldre vitt jövedelmeiket 10 százalékos adó megfizetése mellett hozzák haza.
"2012. december 31-ig 67 milliárd forintot hoztak haza, mely 6,7 milliárd forint adóbevételt jelentett a költségvetésnek" - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a szerdai sajtótájékoztatón.
"Az akció sikere abból a szempontból, hogy méltányos eljárást biztosított mindenki számára, megkérdőjelezhetetlen" - vette át a szót Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A Nemzetgazdasági Tárca számítása szerint összegszerűen legkevesebb még ezer milliárd forint van külföldön, ugyanakkor vannak olyan becslések is, melyek szerint 1500-2000 milliárdra is rúg ez az összeg -fejtette ki Lázár.
Az államtitkár kiemelte: a kormány alapvető célja, hogy aki pénzt keres, az azután adózzon. Ezért a feladat az ezer milliárd forint nyomára jutni. A kormány így munkacsoport létrehozásáról döntött, mely elsőként Svájccal kezd meg tárgyalásokat.
"Svájc felé a kérés elsősorban arra irányul, hogy minden magyarra vonatkozó információt adjanak ki a bankok. Ez nem megállapodásra, egyeztetésre vonatkozik, hanem teljes adatnyilvánosságot szeretnénk, vagyis kerüljön nyilvánosságra minden magyar tulajdonú betéttel kapcsolatos adat és információ" - hangsúlyozta Lázár János. Az adóelkerülés céljából külföldre menekített jövedelmeket a korábbi 10 százalék helyett visszamenőlegesen 35 százalékos forrásadóval kívánja megadóztatni a kormány.
Ausztria és Ciprus is célpont
Az államtitkár újságírói kérdésre elárulta, hogy Svájc az első célterület, de szóba jön majd még Ausztria és Ciprus is. Utóbbi ráadásul tipikusan off-shore ország, éppen ezért a ciprusi kormánnyal kétoldalú tárgyalásokat kell kezdeményezni a kettős adóztatás témájában. Ami a tárgyalásokat érinti, más országok eltekintettek a kérelem során a jövedelmek eredetétől, a magyar kormány viszont szeretne teljes körű információt kapni.
Lázár János azt "egészen megdöbbentőnek" találná, ha Svájc a transzparencia jegyében nem lenne együttműködő, és már bizonyította, hogy érdekelt bizonyos fokú adatnyilvánosságban. "El se tudom képzelni, hogy Svájc nem a pénzek átláthatóságának oldalán állna" - húzta alá.
A kormány a német, brit, osztrák mintára alapozva a közeljövőben szeretne már eredményt, költségvetésbe befolyó adóbevételeket látni.
Léteznek 1945 előtt nyitott úgy nevezett alvó számlák is, a kormány jelenleg egy 1997-es listával rendelkeznek az egykori tulajdonosokról, melyen 37 név szerepel. Ezen számlák sorsáról is megpróbálnak majd tárgyalni, és tesznek még egy kísérletet az örökösök felkutatására.
Székely Sarolta
mfor.hu
