"Már a MÁV számláján van az a 102,5 milliárd forint, amit az RCA fizetett a MÁV Cargóért. A részvénycsere megtörtént, a privatizációs tranzakció lezárult" – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Heinczinger István.
Mire megy el a 102,5 milliárd?
A MÁV Zrt. vezérigazgatója szerint a vételár csaknem egyharmadát (mintegy 30 milliárd forintot) tőkepótlásra használják majd fel. Az összeg fennmaradó hányadának egy részét hiteltörlesztésre fogják fordítani – elsősorban a működési költségekre felvett, kedvezőtlen feltételű hiteleknél kívánnak élni az előtörlesztés lehetőségével.
A vételárat harmadrészt beruházásokra költik majd, így például fejlesztik az infrastruktúrát, és növelik a személyszállítás utaskomfortját – példaként az állomási és az információs szolgáltatások színvonalának javítását említette a vezérigazgató. Egyúttal megjegyezte: mivel hatalmas összegről van szó, ezért végeredményben a tulajdonos (tehát az állam) dönt majd a 102,5 milliárd forint sorsáról.
44 milliárd jut fejlesztésre
Ami a MÁV Cargót illeti, az RCA 44 milliárd forint fejlesztésre vállalt kötelezettséget a következő öt évben. Ferdinand Schmidt, a vállalat igazgatótanácsának tagja utalt arra, hogy ebből a pénzből elsősorban a magyar cég gördülőállományát kívánják rendbehozni: a vagonok egy részét felújítják, emellett hat ezer új vagont kívánnak forgalomba állítani.
Utóbbiak egy részét vásárolni fogják, másik részét pedig a miskolci vagongyárban kívánják legyártani – az arány a gyártók ajánlatától függ majd, tette hozzá Schmidt. A MÁV Cargo egyébként a miskolci gyáron kívül a Budapest közelében lévő BILK-terminált és a mintegy 13 ezer vagonból álló gépparkot is magával vitte a közös jövőbe.
A két cég egyesülése révén Délkelet-Európa legnagyobb vasúti árufuvarozó vállalata jött létre, emelte ki Friedrich Macher. Az RCA igazgatótanácsának szóvivője szerint európai viszonylatban is jelentős társaság született, amelynek célja, hogy idővel – az egyértelműen piacvezető német vasút után – a francia és a lengyel árufuvarozó cégekkel egyenrangú vállalat, azaz ez európai piac második számú szereplője legyen.
A MÁV Cargo és az RCA a jövőben közösen oldja meg az áruszálllítást Nyugat- és Délkelet-Európa, valamint Nyugat-Európa és a FÁK-országok eltérő vasútrendszerei között. Ezzel megerősödik a két vállalat pozíciója a Duna közlekedési folyosóban, és nem csupán Ukrajna felé, hanem a Fekete-tengerig és a Balkán térségbe is folyamatos kapcsolat jön létre.
Az RCA vezetői szerint a két cég együtt központi szerepet fog betölteni Közép- és Délkelet-Európa vasúti jármű-menedzsmentjében. A széles és keskeny nyomtáv közötti átrakóhelyként funkcionáló záhonyi állomást a német, az olasz, a francia és a svájci piac kapujává kívánják kiépíteni, emellett a tervek között szerepel egy logisztikai központokból és terminálokból álló hálózat kialakítása a kelet-közép-európai országokban. A MÁV Cargo és az RCA, mint két önálló márkanév egyébként továbbra is fennmarad.
Növeli tulajdonrészét a GySEV-ben a magyar állam
Ami az üzlet versenyjogi részét illeti, az Európai Bizottság múlt héten jóváhagyta a felvásárlást – igaz, csak bizonyos feltételekkel. Ezek egyike, hogy a privatizációs tenderen győztes konzorciumban részes GySEV Zrt.-nek - versenyjogi okok miatt - ki kell szállnia az üzletből. Ez múlt héten már meg is történt: a cég részvényesei megszavazták a kilépést az RCA-val alkotott konzorciumból. A Népszabadság értesülései szerint a tíz százalékos részesedést négymillió euróért (mintegy egymilliárd forintért) adták el.
Az EU másik feltétele, hogy az RCA leányvállalata, a Speditions Holding GbmH vonuljon ki a GySEV Zrt.-ből, azaz adja el 5,7 százalékos részesedését. (A GySEV-ben tulajdonos még a magyar állam 61, illetve az osztrák állam 33,3 százalékkal.) Schmidt szerint a vevő a magyar állam lesz, az árral kapcsolatban azonban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
