<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Meg kell akadályozni, hogy a rossz anyagi körülmények között élők rosszul járjanak a digitális átállással, mondta el az mfor.hu-nak Majtényi László, az ORTT elnöke. Szerinte úgy kell kidolgozni az állami szerepvállalást a folyamat állami támogatására, hogy azok, akik jelenleg ingyen jutnak információkhoz a tévékből és a rádiókból, ne maradjanak hírforrás nélkül amiatt, mert nem tudják megvenni az adások vételéhez szükséges eszközöket.

Szegények tévéje (Mfor-montázs)

Jelenleg is zajlik egy kutatás, ami a digitális átállással kapcsolatos külföldi tapasztalatokat gyűjti össze, mondta az mfor.hu-nak Majtényi László az ORTT elnöke. Véleménye szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy a jelenleg is tetőantennával tévéző szegények ne maradjanak az analóg adások lekapcsolása után sem információforrások nélkül. A testület elnöke szerint ez nem könnyű a döntés, mert a gazdaságra is jótékony hatást kifejtő piacösztönzés, és a szociális szempontok közül kell választani.

Szociális szempontok

Az átállás lebonyolítására rendelkezésre álló állami pénzeket ugyanis fel lehet használni arra, hogy a teljes lakosságra koncentrálva segítsék az eszközvásárlást, megkönnyítve minden családban a digitális adások vételéhez használható set-top boxok beszerzését. Ebben az esetben minden bizonnyal többen vásárolnának ilyen készülékeket, annak ellenére, hogy a kábeltévések olyan többletszolgáltatásokkal szállnak be a versenybe, ami a sugárzásos technológiával nem elérhető.

Majtényi László szerint a másik lehetőség, hogy a pénz nagyobb részét azokra a csoportokra költi az állam, akik most is tetőantennával tévéznek. Ahogy az ORTT elnöke fogalmazott, ők jórész a "falu szélén" élnek, és róluk sem szabad elfeledkezni. "Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a szegényeket sújtja a digitális átállás: le kell cserélniük a készülékeket, új és nem is olcsó eszközöket kell vásárolniuk. Különösen igaz ez a rádiókészülékek esetében, ahol nem külön vevőegységet, hanem teljesen új készüléket kell megvenni, hogy a digitális adásokat fogni lehessen. Véleményem szerint nem feledkezhetünk el azekről az emberekről, akiknek már most sincs pénzük arra, hogy kifizessék akár a kábelszolgáltatás, akár a műholdas televíziózás havidíját" - mondta Majtényi László.

Majtényi László szerint az esélyegyenlőség így is nőhet, hiszen a korábban antennával fogható három csatorna helyett többet foghatnak majd azok, akik antennával tévéznek. Azt, hogy pontosan mennyit, még nem lehet tudni. (Korábban megírtuk, hogy a közszolgálati csatornákon, azaz az m1, m2 és Duna tévé adásain kívül valószínűleg még lesznek ingyenesen fogható tévék, de azt pontosan nem lehet tudni, hogy melyek ezek. A politikai háttéralkuk eredményeként valószínűleg az ATV és a Hír TV is ilyen formában jut majd el a nézőkhöz.)

Hatékonyabb felügyelet

Az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) közötti együttműködési megállapodás aláírása után viszont Pataki Dániel azt hangsúlyozta, hogy amit lehet, a piac szereplőire szeretnének bízni. "Nem a két testület fogja megmondani, hogy milyen legyen Magyarországon a digitális átállás, mi csak a szabályok betartására és az irányok kijelölésére vállalkozunk" - tette hozzá a hatóság elnöke. Kiemelte azt is, hogy az már más országokban kiderült, a leendő fogyasztók tájékoztatásán múlik az új szolgáltatás sikere, ezért a két szervezet együttműködésével ez is hatékonyabban működhet. A tájékoztatás egyébként szintén a szociális szempontból számára fontos, mert őket a legnehezebb megszólítani az újdonságok ügyében.

A két hatóság együttműködésében egyébként az ORTT a tartalomszolgáltatással, tehát a tévéműsorokkal kapcsolatos ügyekért lesz felelős, míg az NHH a műsorok szórásával felmerülő problémákkal foglalkozik majd. A két szervezet együttműködésére azért is szükség van, mert a legújabb technológiák egyre inkább elmossák a határvonalat a tartalom előállítói és terjesztői között. Az aláírók szerint ezzel annak a lehetősége is csökkken, hogy egy-egy vitás ügyben ellentétes tartalmú határozatokat hoz a két hatóság.

Az együttműködés értelmében a piacfelügyeleti eljárások is hatékonyabbá válnak. Amennyiben például a műsorszolgáltatásért felelős ORTT arra a döntésre jut, hogy felfüggeszti egy tévé vagy rádióadó működését, akkor az NHH soron kívül bevonja az általa kiadott rádióengedélyt is. Az együttműködés visszafelé is működik, azaz a hírközlési hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ORTT szakhatóságként vehet részt, így a két szervezet hatékonyabban tud majd működni. Az együttműködés hiányosságai például a hazai kisközösségi rádiók indulásakor mutatkoztak meg, amikor a határmenti területeken meglehetősen problémás volt a rádióengedélyek kiadása: az ORTT megkötötte ugyan a műsorszolgáltatási szerződést, a hírközlés viszont nehezen talált a nemzetközi szabályoknak is megfelelő frekvenciát.

L. Nagy Gábor

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.