Cikksorozata részeként újabb írással jelentkezett a GKI. Ebben a gazdaságkutató közölte:
2012 óta a nyugdíjasok relatív elszegényedése figyelhető meg Magyarországon — az idősebb nyugdíjasoknál ez még súlyosabb, és az új kormány csomagja sem ad még látható megoldást erre a problémára.
Nemrég érkezett azért egy kisebb jó hír is. Az Mfor írta meg, hogy kisebb áresés volt mérhető május elejéhez képest a hipermarketekben a nyugdíjasok által jellemzően vásárolt élelmiszerek körében. Íme, a június eleji Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérésünk:
14 év távlatából ez látszik
A svájci indexálás megszüntetése után a rendszer inflációkövető maradt ugyan, vagyis a nyugdíjak reálértékét megőrzi, de a bérek dinamikáját már nem követi. 14 év alatt ez azt eredményezte, hogy a
- reálkeresetek 92 százalékkal nőttek,
- a reálnyugdíjak viszont mindössze 33 százalékkal,
- az átlagnyugdíj pedig a nettó átlagkereset arányában 73 százalékról 50-re esett.
Ezért kellene a svájci indexálás
Az idősebb nyugdíjasoknál a leszakadás még ennél is mélyebb. Az új kormány bruttó 440 milliárd forintos csomagja jelentős terhet ró a költségvetése, az indexálási mechanizmust viszont érinti. Hogyan alakult a nyugdíjak reálértéke 2012 óta? A nominális átlagnyugdíj 131 százalékkal nőtt, de az árak 77 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban.
A reálnövekedés tehát 33 százalék volt, miközben a reálkeresetek 92 százalékkal bővültek. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a svájci indexálás megszüntetése indította el a leszakadást, mivel nem teszi lehetővé, hogy a bérek növekedéséből a nyugdíjasok részesüljenek.
Az idősebb nyugdíjasoknál a helyzet még rosszabb.
Bármikor elvehető elemek
Az új kormány nyugdíjtervezete, csomag ja két fő elemből áll: a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése, illetve a 120–140 ezer forint közötti sávban lévő ellátások lépcsőzetes növelése. A GKI számítása szerint ez évi 110 milliárd forint nettó többletkiadást jelent. Ehhez jön a tervezett SZÉP-kártya juttatás, amelynek becsült nettó költsége évi nettó 260 milliárd forint.
A teljes csomag tehát közel nettó 370 milliárd forint évente, ennek viszont egyik eleme sem épül be a nyugdíjalapba, vagyis nem indexálódik és bármikor elvehető.
Hol áll Magyarország az uniós rangsorban a nyugdíjak tekintetében? 2012-ben a magyar átlagnyugdíj az uniós átlag 31%-a volt, 2025-re ez 37%-ra nőtt, ami önmagában 6 százalékpontos javulás, ha a reálbérek növekedését nem vesszük figyelembe.
A régiós szomszédok ugyanakkor átlagosan 13 százalékpontot zárkóztak fel ugyanebben az időszakban. Magyarország ennek következtében 3 helyet csúszott vissza az uniós rangsorban, és jelenleg a negyedik legalacsonyabb átlagnyugdíjjal rendelkezik az EU-ban.
