Hét vidéki felsőoktatási intézmény közel 26,6 milliárd forintos fejlesztési forráshoz juthat a kormány szerdai döntése nyomán - hangzott el Gyurcsány Ferenc kormányfő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet az oktatási és a gazdasági miniszterrel közösen tartott.
A miniszterelnök kiemelte: Magyarország jövőjét az oktatás, a felsőoktatás határozza meg. Elmondta: a kormány szerdai és korábbi döntései összesen 55 milliárdos fejlesztés lehetőségét teremtették meg a felsőoktatásban. Hiller István oktatási miniszter azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás átalakításának középpontjában a színvonal emelése áll.
Felhígult a felsőoktatás
A lépés logikusnak tekinthető, hiszen a felsőoktatásban résztvevők és végzősök számát ugyan jelentősen sikerült növelni az elmúlt évtizedben, ám eközben a szakemberek szerint mindez a színvonal rovására ment.
Mindezt elismerve idén tavasszal már a kulturális tárca is úgy vélte, hogy a magyar felsőoktatás előtt álló legfontosabb cél a színvonal emelése. Mint fogalmaztak, miközben az 1990-es évek elején 100 ezer hallgató járt a magyar főiskolákra és egyetemekre, a 2007–08-as tanévre számuk csaknem megnégyszereződött. A mennyiségi változás szükséges volt, de a jövő a minőségről, a színvonalról kell, hogy szóljon.
Ehhez azonban pénzügyi forrásokra van szükség, amiket a kormányzat korábban a fejlesztési részhozzájárulás (fer) rendszeréből próbált előteremteni. Ehhez a felsőoktatási intézmények vezetőit is megnyerték. A Rektori Konferencia támogatásával elindított rendszer ugyanakkor a márciusi népszavazáson léket kapott, igaz, komoly viták alakultak ki arról, hogy a fer tandíjnak tekinthető vagy sem.
Ezt követően azonban megnyíltak a kormányzati pénzcsapok. Április közepén a kormány úgy döntött, hogy hat vidéki felsőoktatási intézmény valósíthat meg infrastrukturális és informatikai fejlesztéseket közel 29 milliárd forintból. Az akkor határozat szerint a támogatási keretből a győri Széchenyi István Egyetem 6,498 milliárd, a Pécsi Tudományegyetem 6,452 milliárd, a Miskolci Egyetem 6,234 milliárd, az egri Eszterházy Károly Főiskola 5,003 milliárd, a Dunaújvárosi Főiskola 3,193 milliárd, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola pedig 1,549 milliárd forinttal részesül.
Minőségi fejlesztések
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az akkori támogatásokról azt mondta, hogy az elmúlt húsz év legnagyobb felsőoktatási fejlesztése kezdődhet meg, s a források a hat felsőoktatási intézmény alapvető modernizációját segítik. Mint mondta, nemcsak nagyságában példa nélküli összegről van szó, hanem azt tekintve is, milyen szakmai szűrökön kellett keresztülmenniük a pályázatoknak.
A támogatott pályázatok nem a mennyiségi növekedést, hanem a minőség javítását tűzik ki célul – hangoztatta a miniszter. Célja, az infrastruktúra fejlesztése mellett, a feltételek megteremtése volt a műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatói létszám emeléséhez.
Hozzátette: Magyarország arra vállalkozott, hogy növeli azoknak a számát, akik műszaki, természettudományos képzésben részesülnek. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ezért elsősorban olyan felsőoktatási programokat támogatnak uniós forrásokból, amelyek segítenek abban, hogy a magyar egyetemek piac- és versenyképes tudáshoz juttassák a hallgatókat.
A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Bajnai Gordon elmondta, hogy a 15 pályázó közül hét intézmény jutott 26,6 milliárd forinthoz. A mostani – második – körben az eredetileg 21,7 milliárd forintos keretet 4,8 milliárd forinttal megnövelték, így a Debreceni Egyetemen zajló természettudományi és műszaki képzés színvonalának fejlesztését célzó pályázat is kap támogatást.
A szerdai kormánydöntés alapján a Debreceni Egyetem 4,882 milliárd, a Szegedi Tudományegyetem 6,424 milliárd, a Kecskeméti Főiskola 2,44 milliárd, a Kaposvári Egyetem 2,902 milliárd, a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem 4,288 milliárd, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem 4,963 milliárd, a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi intézete pedig 597 millió forint támogatást kaphat.
Bajnai Gordon szerint év végén, jövő év elején elindulhatnak a beruházások. A kétfordulós pályázatok bírálatával kapcsolatban kiemelte a fenntarthatóság és az integrációra törekvés szempontjait.
Igazodnak a munkaerőpiachoz?
Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan és mikor sikerül orvosolni a felsőoktatás másik alapproblémáját. Sokak szerint ugyanis a "diplomagyárak" nem adnak piacképes végzettséget a hallgatóknak. Tény, hogy a felvételizők választása is gyakran esetleges vagy azok épp a könnyebb felvételi követelményeket kiíró intézményeket célozzák meg, ám az államilag finanszírozott képzésekkel kapcsolatban is sok a kritika.
Hiába mondta azt június végén Hiller István, hogy a piaci igényeknek megfelelően alakították ki a felsőoktatási hallgatók keretszámait, így a következő tanévben kevesebb bölcsész és több műszaki szakembert képeznek, szavainak némileg ellentmond, hogy a jogászok számát nem csökkentették.
Szakemberek szerint nagyon nehéz bármilyen szakon párhuzamot vonni a munkaerő-piaci igények és a jelentkezési létszámok között. Néhány "sztárszakon" - amelyet elvégezve nagyon könnyen el lehet helyezkedni – jelenleg komoly túljelentkezés van, ám az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ezeket (4-5 évvel később) befejezve már korántsem biztos, hogy tárt karokkal várják a cégek a diplomásokat.
A munkaügyi központoktól a fejvadász cégekig mindenhol azt lehet hallani, hogy túlképzés van bizonyos területeken, például a közgazdász-, a jogi- és a bölcsészkaron. A bölcsészek esetében "nagyobb probléma" csak azért nem alakult ki, mert relatív sok multinacionális vállalat költöztette hazánkba szolgáltatóközpontját, és ezek felszívták a piacról az olyan bölcsész vagy tanár végzettségű hallgatókat, akik jól beszélnek valamilyen idegen nyelven.
Pedig a befektetők döntései során a munkaerőpiacon rendelkezésre álló állomány komoly súllyal esik latba, amire Bajnai Gordon is emlékeztetett. A miniszter elmondta, hogy a Mercedes és a Richter elmúlt hetekben bejelentett nagyberuházásával együttműködő kecskeméti, illetve debreceni felsőoktatási intézmények is támogatást kapnak. Szerinte ez is mutatja, hogy a gazdaság- és oktatásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés "kéz a kézben jár".
