Kovács András tájékoztatása szerint a kibocsátási határértékek szigorodása miatt a széntüzelés nem tartható fent, azonban az erőmű 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és melegvíz-ellátására, ezért átmeneti megoldásként 2016 januárjára egy gázmotoros erőművet építenek fel.
Időközben megkezdték a kísérleteket, hogy az erőmű két, korábban korszerűsített kazánjában feldolgozott hulladékból származó tüzelőanyagot égethessenek, és ezzel a környezetvédelmi normának megfelelő, egyidejűleg gazdaságos legyen a működés - mondta a vezérigazgató.
Kovács András jelezte, kifejezett szándékuk a két kazán működtetése. Ha a kísérletek nem járnak eredménnyel, a tulajdonos MVM Zrt. bezárja a villamos áramot is termelő erőművet, és csak a fűtést szolgáló létesítményeket üzemelteti.
A képviselőknek készített előterjesztés szerint az erőműben 2016 után használható blokkok értéke meghaladja a tízmilliárd forintot. Az erőmű végleges bezárása, majd bontása és rekultivációja 37 milliárd forintot emésztene fel. A költségekre 19,5 milliárd forintig a szénfillér, a villamos energia árába épített támogatás nyújtana fedezetet, a bezárással 540 munkahely szűnne meg.
A tájékoztató szerint a fűtőanyag átállításával az éves működéshez 400 ezer tonna válogatott és feldolgozott hulladékra van szükség. A tüzelőanyagban papír, növényi származékok és különféle műanyagok lehetnek, de nem tartalmazhat fémet és PVC-t.
Kovács András elmondta, az MVM OVIT Zrt. gödi telephelyén felépítettek egy kisebb méretű berendezést, itt kísérletezik ki az Oroszlányban használható tüzelőanyag összetételét. A Vértesi Erőmű az új tüzelőanyagot a környezetvédelmi mérések és engedélyek beszerzése után vezeti be, addig a gázerőmű biztosítja Oroszlány és Bokod távfűtését.
MTI
