Egy bő évtizeddel a dotcom lufi után ismét reneszánszukat élik az internetes cégek, legalábbis ami a tőzsdei megjelenésüket illeti. Az utóbbi időszakban gyakorlatilag nem telik el úgy hét, hogy ne kerüljön sor újabb kibocsátásra és tőzsdei bevezetésre. Elég az elmúlt hetek nagy durranásait említeni, a Facebook legismertebb játékait gyártó Zynga, a Spotify nevű zeneportál tőkeemeléseit, a szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre szolgáló Linked In vagy az orosz keresőóriás a Yandex tőzsdei bevezetését, a közösségi vásárlási modellt elterjesztő Groupon, vagy az internetes rádió, a Pandora kibocsátását említeni.
Ezek a részvényjegyzéssel járó aktusok során a befektetők először juthatnak hozzá széles körben a cégek papírjaihoz, ami egyelőre minden vállalatnál nagy sikert aratott. A Linked In esetében például a kibocsátás során már néhányak által magasnak tartott ár az első tőzsdei napon megduplázódott, de az orosz Google néven is emlegetett Yandex esetében is ötven százalék feletti száguldás jellemezte a tőzsdei megjelenést.
Az első napok nagy érdeklődése, mely során fellendültek a részvényárakat a cégek teljes értékét is erősen növelte. Nem véletlen, hogy megjelentek az első tamáskodók, akik újabb dotcom lufit vizionálnak. Ráadásul a két legnagyobb IPO (initial public offering - elsődleges nyilvános forgalomba hozatal), a Facebook és a Twitter kibocsátásról egyelőre még csak tervek vannak. Nem véletlen, hogy egyre több elemző fejti ki a véleményét, az árak reális vagy éppen túlzott voltát illetően.
Bár a Facebook üzleti forgalmát sohasem tették közzé, piaci értékét tavaly 50 milliárd dollárra becsülték. A kedvezményes csoportosított beszerzésekre szakosodott Groupont két év után egyesek 15 milliárd dollárra taksálják. A Twitterért versengő Google és Facebook hírek szerint 8-10 milliárd dollár körüli felvásárlási ajánlatokat tett a csiripek portáljának.
Tíz évvel az első internet-buborék kipukkadása után egy újabb kezdene dagadni? A szakértők, akik tanúi voltak annak, hogyan pattant szét az első buborék 2000 márciusában a New York-i tőzsdén, majd 2000 szeptemberében az európai piacokon, ma általában nem tartanak attól, hogy megismétlődik a folyamat. Pierre Kosciusko-Morizet, a Priceminister internetes marketingcég vezérigazgatója például a közelmúltban a Le Monde által készített anyagban úgy fogalmazott: "Buborékról akkor beszélünk, amikor egy cég piaci értéke kezd elszakadni belső értékétől. 2000-ig sok vállalkozás talált könnyen befektetőket annak ellenére, hogy nem volt jövedelmező. Ma más a helyzet: a most gazdát cserélő vagy felértékelődő cégek, mint a Facebook, nyereségesek." A Facebook már 2009 szeptemberében bejelentette, hogy mérlege pozitív, hasonlóképpen pénzt hoz a Zynga is.
Ám akadnak egyes kiemelkedően magas becslések, amelyek mégis problematikusak. "A Facebooknak tulajdonított 50 milliárd dolláros érték mintegy 150-szerese a várt adózás előtti eredménynek, ami jóval több, mint a szokásos arány" - ismeri el Kosciusko-Morizet. Mivel a cégek nem közlik részletes mérlegüket, a közkézen forgó számok nem egyszer csupán a következő évre vonatkozó becslés. Így például a Groupon 2011 évi bevételeit állítólag máris 4 milliárd dollárra taksálják, a Zyngáét 1 milliárdra.
Philippe Collombel, a Partech International kockázati befektetési alap illetékese szerint "a Facebook és a Groupon esetében nem buborékról van szó, hanem fogadásról, amelynek lehet győztese és vesztese is", idézte a Le Monde cikket az MTI. Corinne Lejbowicz, a Leguide.com vezérigazgatónője pedig úgy fogalmaz, hogy a két portál "a háló leghihetetlenebb jelensége: olyan gyorsan fejlődtek, hogy szinte minden versenytársukat megölték, ez magyarázza felértékelődésüket". "A pénzemberek kis számú kiválasztott cégbe ruháznak be, feltételezve, hogy néhány év alatt megismételhetik a Google sikerét. Ebből kiindulva a Facebook értéknövekedése már nem tűnik olyan őrületesnek, különösen azért nem, mivel a közösségi portál meg is teremti magának a Google detronizálásához szükséges eszközöket, és az internetezők hálóra lépésének fő kapujává válik" - fejtette ki Virginie Lazes a Bryan Garnier befektetési bank részéről.
A Google alig 12 év alatt a világ egyik legjövedelmezőbb cégévé vált és továbbra is olyan gyors ütemben bővül, mint egy frissen létrehozott innovációs start-up cég. 2010-ben üzleti forgalma 30 milliárd dollár volt, ami 24 százalékos növekedésnek felelt meg, profitja pedig 30 százalékos ugrással elérte a 8,5 milliárd dollárt. Az ilyen felértékelődéseket a befektetők megújult aktivizálódása is magyarázza. Lazes szerint "több mint két évvel a pénzügyi válság kezdete után a befektetők kockáztatási hajlandósága visszatért, ismét vonzzák őket az úgynevezett növekedő cégek". "Azért igyekeznek részt venni a tőkeemelésekben, mert a cégek tőzsdére vitelének előjátékát látják bennük, és úgy számolnak, hogy a művelet nyomán jelentősen megnövelhetik kezdeti befektetésük értékét" - hangsúlyozta a Le Monde-nak Collombel.
A spekulációt erősíti az is, írta a Le Monde, hogy egyes internetes és informatikai óriások valóságos pénzhegyeken trónolnak. Az Apple és a Microsoft egyaránt mintegy 50 milliárd dollárral rendelkezik, a Google tartalékai 35 milliárd dollárt érnek el. Ezek a cégek a technológia élvonalában járnak, ami döntő előnyt jelenthet, vagy lehetővé teheti a felzárkózást akkor is, ha a közösségi portálok vagy a mobil telefónia gyorsan változó terepének valamelyik szegmensében időlegesen lemaradnának. Sokan számítanak arra, hogy éppen ezért az élen haladó óriáscégek konkurenseik felvásárlására készülnek, ez is doppingolja a piac érdeklődését. Amikor a Groupon közölte, hogy a Google vásárlási ajánlatot tett rá, ez növelte körülötte a spekulációt. Az ajánlat 6 milliárd dollárról szólt a hírek szerint.
Ám ez a láz, írja a francia lap, a Szilícium-völgyre korlátozódik, Európában nincs szó buborékról. A vételár általában tíz-tizenötszöröse az érintett cég adózás előtti eredményének. Az áruk magas, de nem irreális, a befektetők nem vesztik el a fejüket - vagyis az internet nagyjai "megérik a pénzüket", legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint.
mfor.hu
