A nyolc nagy szakszervezetből hat által szervezett és a baloldali ellenzék által támogatott tiltakozónapon elsősorban a közszférában dolgozók tartottak munkabeszüntetést: a vonatoknak mintegy fele közlekedett, a párizsi tömegközeledés háromnegyede működött, a repülőjáratoknak pedig 15 százalékát törölték a párizsi nemzetközi repülőtereken. A vidéki városokban 65 tömegközeledési vállalat csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz. Az előzetes előrejelzések következtében azonban nem voltak nagyobb fennakadások és nem alakult ki káosz az utasok körében.
Az oktatási minisztérium adatai szerint a tanároknak 32 százaléka nem tartotta meg az óráit csütörtökön, de a gimnáziumokat kevéssé érintette a megmozdulás, ott ugyanis még zajlanak az érettségi vizsgák. Luc Chatel oktatási miniszter jelezte, hogy azok a diákok, akik a közlekedésben dolgozók sztrájkja miatt nem tudtak beérni időben a szóbeli vizsgákra, új időpontot kapnak.
A postásoknak mintegy húsz százaléka sztrájkolt szemben a május 27-i 13 százalékkal. A nagy energiaszolgáltatók (EDF, GDF), valamint a France Télécom dolgozói is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, de a részvételi arány egyelőre nem ismeretes.
A legnagyobb presztízsű francia színházban, a Comédie-Française-ben csütörtök este elmarad az előadás, és a napilapok többsége nem jelenik meg pénteken a csütörtöki sztrájk miatt, de egy részük az interneten ingyenesen hozzáférhető lesz. A közszolgálati televízió és rádiócsatornák is szüneteltetik adásaikat.
A nap folyamán mintegy kétszáz utcai felvonulást is szerveznek országszerte a szakszervezetek, amelyek célja, hogy azokon az előző, május 27-i tiltakozásnál többen vegyenek részt. Akkor a szakszervezetek szerint egymillióan, a rendőrség szerint 400 ezren tiltakoztak a nyugdíjreform ellen. A szakszervezetek ezúttal legalább 2 millió tüntetőre számítanak. A részvételi arány egyfajta erőpróbának számít a szakszervezetek és a kormány között a reform részleteinek megtárgyalása előtt.
A tervezetnek a legfőbb és a szakszervezetek által leginkább vitatott intézkedése a jelenlegi 60 éves nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése2018-ig 62 évre, amely a kormány szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer finanszírozható maradjon, és pótolja az állami nyugdíjpénztárból 2030-ig jelenleg hiányzó 70 milliárd eurót.
Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: a 60 évet 1983-ban az Francois Mitterrand néhai szocialista köztársasági elnök egyik első intézkedéseként vezette be az akkori 65 éves korhatár lecsökkentésével. Ezt a baloldal azóta érinthetetlen szociális vívmánynak tekinti, s mostanig a jobboldal sem mert hozzányúlni.
A közszférában dolgozók jelenleg csak 7,85 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek a magánszektorban foglalkoztatottak 10,55 százalékával szemben. A kormány tíz év alatt szeretné a közalkalmazotti járulékfizetést a magánszférában dolgozók szintjére hozni, valamint megemelni a magas jövedelmek adóját egy százalékkal, amelyből évente 3,7 milliárd eurós többletbevételt remél a nyugdíjak finanszírozásához.
A nyugdíjreform tervezete július 13-án kerül a kormányülés elé, szeptemberben kezdi meg a vitát róla a parlament, és a kormány szándékai szerint még az év vége előtt elfogadja.
MTI/Menedzsment Fórum
