A műhely szerint a válság körülményei között kiemelten fontos annak felismerése, hogy a szélessávú szolgáltatások fejlesztése a gazdasági növekedés katalizátora lehet, mivel kulcsszerepet játszik a beruházások, a munkahelyteremtés és az általános gazdasági fellendülés szempontjából. A Szélessáv Közhasznú Alapítvány azért hozta létre a Szélessáv Műhely független szakmai kezdeményezést és készítette el vitaindító elemzését, mert úgy véli, az internetes széles sávról évek óta nem folyik Magyarországon érdemi szakmai párbeszéd.
Az elemzés megállapítja azt is, hogy bár Magyarországon a szélessávú internet évek óta az uniós átlagot meghaladó mértékben terjed, s az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva megfelelő a penetráció, az unió élvonalához képest még mindig jelentős mértékű a lemaradás.
Az EU által a tagországok szélessávú fejlődésének összemérésére a közelmúltban bevezetett szélessávú teljesítményindex (Broadband Performance Index - BPI) összetevőit elemezve a felmérés szerint látható, hogy a magyarországi penetráció további növekedését elsősorban a keresleti oldali korlátozó tényezők gátolják, így például a bizalomhiány az internetes tranzakciókkal és fizetéssel szemben, illetve a vállalkozások csekély online aktivitása.
A műhely a szélessáv elterjedésének növelésére egyebek mellett azt javasolja, hogy induljanak célzott képzési és oktatási programok a lakosság, valamint a kis- és közepes cégek körében. Eszközökkel is támogassák a leginkább lemaradókat, fejlesszék az oktatási rendszerben az infokommunikációs képzést és a lakossági, valamint a vállalati elektronikus szolgáltatásokat.
Az elemzés szerint probléma az is, hogy magyarországi települések mintegy harmadát - ahol a lakosság 7-8 százaléka él - nem éri el optikai körzethálózat, ami hosszabb távon szűk keresztmetszetek kialakulását eredményezheti.
A Szélessáv Alapítvány közölte azt is, hogy véleménye szerint a kormányzatnak, a piaci szereplőknek és a civil szervezeteknek közösen kellene tenniük a korlátozó tényezők felszámolása érdekében.
