Tankönyvpiac: trükköző iskolák, lobbizó kiadók

Hogyan trükköznek az iskolák a tankönyvekre szánt kerettel?

A hazai tankönyvek árát egyébként egy 1998-ban bevezetett árkorlát szabályozza. Eszerint az állam évente meghatározza a kiadványok árának felső határát, amely a könyvek mérete, minősége és más kritériumok szerint változhat. A kiadók ennek természetesen nem örülnek.

Kitrükközött árkorlát

"Álláspontunk szerint nem az árkorlát, hanem a verseny tartja féken az árakat" - mondta lapunknak Koller Lászlóné, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke. - "Magyarországon 100-110 kiadó működik, amelyek folyamatosan szemmel tartják egymás árait."

A korlátozás a kiadókat trükközésre is rákényszeríti, ha a központilag megszabott határ miatt egyes kiadványaikat nem tudják nyereségesen beárazni. Emiatt kénytelenek kevesebb pénzért árulni azokat, ám a veszteséget végül áthárítják olcsóbb könyveikre, amelyek ennek nyomán drágulnak.

A kiadók versenyében központi szerepet játszanak az iskolák, mivel szabadon dönthetnek arról, mely kiadótól vásárolnak tankönyvet. A cégektől még jutalékot is kapnak, így olykor tisztességtelen harc alakul ki kegyeikért.

"Ritkán, de előfordul olyan eset, amikor egy kiadó meg nem engedett eszközhöz nyúl" - tudtuk meg Koller Lászlónétól. - "Megesett, hogy egyes iskolákat anyagilag is érdekeltté tettek a tankönyvek megvásárlásában. Segítettek például a táborok költségeinek kifizetésében, vagy ajándékot mellékeltek a kiadványok mellé." A testület elnöke szerint azonban ez egyáltalán nem nevezhető általánosnak. Ha kiderül a stikli, az sokkal többet árt, mint a megszerzett előny.

Ha túl szűk a keret

Az iskoláknak egyébként elsősorban pedagógiai szempontból kellene letenni a voksukat egy-egy kiadvány mellett. Emellett figyelembe kell venniük a rászorulókat is, akiknek elvileg ingyen járnak a könyvek. Az oktatási minisztérium számítása szerint a különböző évfolyamok átlagos tankönyvcsomagjainak ára nem éri el a 10 ezer forintot, így ennyi fejkvótát ad az iskoláknak.

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ebbe a keretbe csak az alsó tagozatosok könyvei férnek bele. Emiatt az iskolák szintén egy trükköt vetnek be: összeállítanak egy kötelező csomagot és egy javasoltat, majd az utóbbiba teszik a drágább könyveket. Bár ezek nem kötelezőek, mégis érdemes megvásárolni, ha a gyermek nem kíván hátrányos helyzetbe kerülni társaihoz képest.

A négy "nagyhal"

A tankönyvpiacot jelenleg négy nagy kiadó uralja, amelyek közt nehéz egyértelmű erősorrendet felállítani. Valószínűleg még mindig őrzi vezető szerepét a tavaly privatizált Nemzeti Tankönyvkiadó, amely 100-150 új kiadványt jelentet meg évente. A cég magánosításáig a legnagyobb hazai magánkiadó az 1990-ben létrehozott Apáczai volt, mely alapítása évében 44,4 millió, 1991-ben 93,2 millió, míg 1992-ben 244,4 millió forint forgalmat bonyolított. 2004-ben ez már a 2,5 milliárdot is meghaladta. Az Apáczai elsősorban az általános iskolák alsó tagozatára specializálta magát, ám egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a felső tagozatos és a középiskolás osztályok szükségleteire is.

A négy nagy közé tartozik hazánk egyik legjelentősebb kiadóvállalata, az 1955-ös alapítású Műszaki Kiadó, s szintén a "nagyok" közé sorolják a Mozaik Kiadót. Utóbbi a 90-es évek elején elsősorban még tankönyvi kiegészítőket, segédeszközöket jelentetett meg, ma már több mint 400 kiadvány tartozik hozzá.

Kiss Gergely

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
A héten tőzsdére léphet a Bookline.hu
A Sanoma vette meg a Láng Holdingot
Folyamatosan nő a webáruházak forgalma