Közleményükben azt írták: a kétezres évek folyamatos emelkedő trendje tavaly érte el eddigi csúcspontját: 2012-ben a felnőtt magyarok 19 százaléka tervezett valamilyen típusú kivándorlást. Szűk egy évvel később, 2013 januárjában halvány csökkenés után a lakosság 16 százaléka gondolkodik azon, hogy más országban folytatja életét - derül ki a Tárki 1993 óta tartó idősorából.
Azok aránya, akik ideiglenesen vagy végleg külföldre költöznének, a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt: a rendszerváltást követő évtizedben a csupán lakosság 5-6 százaléka tervezett kivándorlást, arányuk 2001-ben már lényegében megduplázódott, 2011-től pedig megtriplázódott.
A rövid és hosszú távú munkavállalás szándéka 2010-től megnőtt, a kivándorlást tervezők aránya lényegében változatlan. 2013 elején a felnőtt lakosság 13 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 11 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 6 százalékuk pedig kivándorolna.
A felmérés szerint a kivándorolni szándékozók célországai 2013-ban is azok, amelyek korábban voltak: elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Az Egyesült Államok és Kanada, valamint a világ többi országának súlya a kivándorlást tervezők körében magasabb, mint a végleges kivándorláshoz képest átmenetinek szánt külföldi munkavállalást tervezők között.
A kutatás megállapította azt is, hogy a valamilyen típusú kivándorlást tervezők aránya az átlagoshoz (16 százalék) képest azon társadalmi csoportok esetében magasabb, amelyek hagyományosan a munkaerő-migráció legjobb alanyai: ezek a férfiak (22 százalék), a középfokú iskolai végzettségűek (30 százalék), a munkanélküliek (35 százalék) és kiugró mértékben a tanulók (56 százalék), azaz a 18 éven felüli diákok több mint fele nem Magyarországon képzeli el közeljövőjét.
MTI
