5p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


			
		

Húsz éve, 1990. október 25. és 28. között taxisblokád blokkolta az ország közlekedését. A váratlanul bejelentett, október 26-án életbe lépő 65 százalékos benzináremelés ellen tiltakozva a taxisok és magánfuvarozók megbénították előbb Budapest forgalmát, majd a közúti közlekedést az ország nagy részében. Érdekes áttekinteni, a piacgazdaság térnyerésével hogyan változtak az árak a rendszerváltás óta.

1991. október 25-én a hivatalosan bejelentett áremelést ellentmondásos híresztelések előzték meg. Október 19-én a Népszavában "Árulás: jön az 56-62 forintos benzin" címmel jelent meg az első híradás az esetleges várható áremelésről, az október 24-i Magyar Hírlap szerint október 29-étől drágul a benzin. Ugyanakkor az MTI közleménye arról tudósított, hogy a kormány október 25-i ülésének napirendjén nem szerepel a benzináremelés. Ennek ellenére október 25-én délután parlamenti sajtótájékoztatón bejelentették az üzemanyagár 65 százalékos emelését. A kormány szerint az áremelést a szovjet olajszállítások csökkenése, valamint az augusztustól tartó öbölháború váltotta ki. 1990-ben, a nevezetes és botrányos taxisblokád előtt mindössze 40 forint alatt (36) mérték a benzin literjét.

Mint ismert a felháborodott taxisok október 25-én délután a budapesti Hősök terén, majd a Kossuth téren gyülekeztek. A tüntetők az Országház előtt találkoztak Siklós Csaba akkori közlekedési miniszterrel, aki nem volt hajlandó átvenni a petíciójukat. Ezt követően a taxisok, akik CB-, illetve URH-rádióhálózatukon folyamatosan kapcsolatot tartottak egymással, lezárták Budapest összes hídját, megbénítva a város közlekedését. Éjféltől országossá szélesedett a sztrájk, amelyhez csatlakoztak a magán- és teherfuvarozók is. Október 26-án az ország főútjain, a nagyobb városokban szinte teljes volt a blokád, a határokon állt a forgalom. A kormányt váratlanul érte a taxisok, fuvarozók tiltakozása. A tizenegy miniszterből négy külföldön tartózkodott, Antall József miniszterelnök kórházban feküdt.

Október 27-én a fuvarozók és a kormány közötti tárgyalások egész nap tartottak, és estére közös nyilatkozat közzétételében állapodtak meg. Ebben a kormány kinyilvánította, hogy az Érdekegyeztető Tanács október 28-án megtartandó ülése elé olyan megoldást terjeszt, amelynek révén meghatározott feltételek között elképzelhető literenként 10 forintos kedvezmény. Végül október 28-án, vasárnap estére megszületett megállapodás szerint október 29-én 24 órától 12 forinttal csökkentik a megemelt benzinárakat, amelyek az árliberalizálással összefüggő törvények hatályba lépésig érvényesek. A kormány képviselői a televízió nyilvánossága előtt megígérték, hogy a demonstrációban résztvevőket nem vonják felelősségre.

Az emlékezetes események óta az áremelések folyamatosak, az indok pedig vagy a beszerzési árak növekedése – mely az olajár emelkedése vagy a forint leértékelődése miatt – következett be, vagy az üzemanyagárak adótartamának növekedése miatt. Ez utóbbi ugyanis a fogyasztói ár nagyobb részét teszi ki. A 2010. januári adóemeléseket követően a benzin adótartalma 59 százalék, míg a gázolajé 54 százalék lett.

Magyarországon egyébként nagyon magas vagy legalábbis laikusként magasnak tűnik az üzemanyag adótartalma. Ez a benzin esetében 59, a gázolajnál pedig 54 százalék. Ez ugyan magasnak tűnik, ám európai összehasonlításban nem kiugró érték, a szakemberek szerint az üzemanyagok adóterhelése átlagosnak tekinthető (a középső harmadban vagyunk). A viszonylag gyakori árváltozás, és a „mindennapos” használat miatt úgy tűnik, a benzin ára állandóan emelkedik, és ez az a tétel, mely felhajtja az inflációt. Az adatok azonban mást mutatnak.

1990-es években, amíg a piaci árképzés megszilárdult, addig az energia és az üzemanyagárak jócskán meglökték az inflációt. Kiemelkedő volt az 1991-es esztendő, amikor a taxisblokádot is kiváltó drasztikus áremelésre sor került. Ebben az esztendőben a háztartási energiaárak még a benzinárnál is jobban „elszálltak”. A Bokros csomag éve, 1995 volt a másik emlékezetes esztendő, amikor az egyszeri adóemelés, illetve a forint jelentős leértékelése komoly áremelkedést generált. A 2000-es években ugyanakkor az üzemanyagok korántsem szabadultak el, jellemzően az átlagos árdrágulás alatt növekszik immár a benzin és a gázolaj fogyasztói ára.

Érdekes összevetni az üzemanyagok árát a keresetekkel is.

Ha az aktuális minimálbérhez viszonyítjuk, abból szintén a fent vázolt folyamatok következnek, vagyis a 90-es években gyakrabban éreztük a bőrünkön az áremelést, majd a 2000-es év volt a fordulópont. Ezt követően a korábbi gazdasági növekedésnek köszönhető életszínvonal emelkedés, majd az aktuális kormányok időnként felelőtlen osztogatása jelentkezik az egyre nagyobb mennyiségben megvásárolható üzemanyag mennyiségben. Ez alól a 2009-es esztendő jelent kivételt, amikor a nemzetközi gazdasági válság hatására az olajárak hatalmasat zuhantak, az így olcsóbbá váló benzinből pedig elvileg többet lehetett vásárolni a minimálbérből. Az idei esztendőben az olajpiac konszolidációja, illetve a forint erőteljes gyengülése és a januári adóemelések hatására a korábban felfele tartó görbe megtört.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.