A kormányzati változás lehetőséget ad arra, hogy a különböző minisztériumoknál korábban szétaprózott forrásokat – elsősorban a nagy projektekre - koncentrálják, amely hatékonyabb felhasználást tesz lehetővé. Ennek eredményeképp már az idei évben is nőtt a magánszféra aránya a pályázók között, amely így csaknem elérte az 50 százalékot. Korábban ezzel szemben állam 70, a magánszféra 30 százalékkal járult hozzá a kutatás-fejlesztés költségeihez, mutatott rá Molnár Károly tárca nélküli miniszter.
A cél azonban az, hogy a vállalati hozzájárulás aránya 2010-ig tovább növekedjen, és az állami támogatással együtt elérje a GDP 1,2 százalékát, amely még mindig elmarad az Európai Unió 1,8 százalékos átlagától.
A miniszter szerint a kutatás-fejlesztés-innováció súlyát a kormány azzal is elismerte, hogy 2008-ban egyetlen egyszer sem merült fel az e területre szánt állami forrás csökkentése.
Így az idei évben 250-260 milliárd forintot kapott a K+F. Ehhez az innovációs alap 50-60 milliárd forinttal járult hozzá, amelyet pályázati formában visszaadtak a vállalatoknak technológiafejlesztésre, tudásközpontok kialakítására, valamint vidéki innovációs centrumok támogatására. A többit az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai, az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramja és a vállalati hozzájárulás teszi ki.
Molnár Károly úgy értékelte azonban, hogy területileg egyenlőtlen a 250-260 milliárd forint felhasználása, mert annak 70 százaléka Budapestre, a központi régióba jut. A jövőben ezt ki szeretnék egyenlíteni, amit az ország szellemi potenciáljának megoszlása is indokol.
A hazai források mellett fontosnak tartja a miniszter a nemzetközi pályázati lehetőségeket, az országok kutatóintézetei közötti együttműködést is, amely tovább gyarapíthatja a magyar kutatás-fejlesztés-innováció lehetőségét.
Jövőre még több pénzt szánnak erre a szegmensre, amely összeg így elérheti a 290-300 milliárd forintot. A jövő évi ráfordításokhoz az állam 170 milliárd forintot tesz hozzá, míg a vállalati befizetések - ha a 2008. évi szinten maradnak - 120 milliárd forintot tesznek ki.
A miniszter reményei szerint azonban az utóbbi rész tovább növekszik majd.
Molnár Károly úgy vélekedett, hogy már nem az anyagi lehetőségek kevesek a kutatás-fejlesztés-innováció területén, hanem a rendelkezésre álló humánerőforrás, amelyen hosszú távon az egyetemekkel összefogva lehet változtatni.
MTI/ Menedzsment Fórum
