Több szabadság jár nekünk, mint az amerikaiaknak

Amerika a jövedelem, Európa a szabadság növelésére használta a munka termelékenységének javulását, olvasható az Economist témához kapcsolódó cikkében. Nyugat-Európában a minimális szabad- és ünnepnapok száma 34, ezzel szemben az USA-ban két hétre sem tud elszabadulni munkahelyétől évente egy kezdő alkalmazott.

A németek vannak talán a legjobb helyzetben, az évi hathetes, 30 napos fizetett szabadsághoz tartományonként változó számú, 10-13 nap állami ünnep járul, és ezt még kiegészíti a betegszabadság, mellyel nem fukarkodnak a német munkaadók. Bajorországban egyébként 13 állami ünnepnapot tartanak nyilván, Berlinben vagy Hamburgban viszont csak kilencet. Michael Rogorwski, a német iparszövetség elnöke nemrég kijelentette, az állami ünnepek helyett a fizetett szabadságot rövidítsék meg a hatékonyság növelése érdekében. Az elnök szerint öt hét szabadság évente mindenkinek elegendő. A másik lehetőség a heti munkaidő meghosszabbítása, mely számos cégnél napirenden van.

[ajanlo=65][igazitas=left/]A franciák rendelkeznek a legtöbb fizetett szabadsággal Európában, évente 26 napot vehetnek ki. Az 1997-ben bevezetett 35 órás munkahét megváltoztatta a franciák üdülési szokásait: sokan a különböző ünnepekhez igazodva veszik ki szabadságukat, négy-öt napos hétvégi szünetet alakítva ki ezzel. Ezt a hosszú hétvégét pont-nak, azaz hídnak nevezik a köznyelvben.

Az amerikaiaknak a szövetségi törvény nem biztosít fizetett szabadságot. A legtöbb munkavállalónak jár a vakáció: tavaly átlagosan 8,8 napot vettek ki a pályakezdő alkalmazottak az USA-ban, 25 év munkaviszony után pedig 19,1 nap az átlag.

A magyar alkalmazottak viszonylag kedvező helyzetben vannak, Európában a középmezőnyt képviseljük. Egy harmincas évei elején járó munkavállalónak 32 szabadnap jár, a tíz állami ünnepnappal együtt. A Munka Törvénykönyve húsz munkanapban határozza meg az alapszabadságot, ami a korral előrehaladva arányosan emelkedik, olvasható a Népszabadság cikkében.