A felmérés során Európa vezető sportgazdasági szakértőit kérdezték a világversenyek pénzügyi vonatkozásairól. Az interjúk során kiderült, hogy az 1992-es barcelonai olimpia és az 1998-as franciaországi futball-vb hozott a legtöbbet a szervező országok konyhájára, de az idei németországi rangadó mindkét rendezvényt felülmúlhatja a nyereség tekintetében.
Szakértői becslések szerint a németországi vb bevétele elérheti a 25 milliárd eurót. A tanulmány ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a gazdasági termelésben némi visszaesés is elképzelhető, hiszen mialatt az emberek a vb-t nézik, általában nem dolgoznak.
A világversenyek elsődleges, kézzel fogható haszna a rendező ország vagy országok infrastruktúrájának fejlesztésében, sportlétesítményeinek modernizációjában rejlik - állítja a tanulmány -, de a turizmus erősödése, valamint további befektetők érkezése is jelentős bevételt hozhat a világversenyek szervezőinek. A tanulmány azt is kimutatja, hogy a labdarúgás az elmúlt 10 évben legfőképpen az elektronikus és a hölgyeket célzó médiának köszönhetően jóval divatosabb lett, és a nők körében is elfogadott érdeklődési területté vált. Jóllehet, a férfiak még nagyságrendekkel többet költenek a futballra, a helyzet fokozatosan változik.
A kártyatársaság tanulmánya a labdarúgáshoz kapcsolódó költések összegét tekintve öt és tizenöt százalék közé helyezi a nők részesedését. Minden szakértő egyetért abban, hogy a nők aránya mind a futballpályán, mind a rajongók körében jelentősen emelkedni fog az elkövetkezendő tíz év során.
