Az új szakasz az északi Letnany negyedet kapcsolja rá a földalatti vonalakra, s mintegy 60 ezer embernek teszi könnyebbé a városközpont elérését, s általában a közlekedést. Letnany ma Prága egyik legfontosabb kiállítási területének számít, ott van a régi repülőtér, s ha a cseh főváros nyári olimpiát rendezne, akkor a tervek szerint ott épülne meg a sportlétesítmények többsége.
A prágai földalatti első szakaszát 1974. május 9-én adták át a forgalomnak, s jelenleg az három fővonal együttes hossza 59,6 kilométer. A megállók száma 57.
A kelet-nyugati irányú A vonal hossza 11,3 kilométer (13 megálló), az északnyugat-délkeleti B vonal hossza 25,6 kilométer (24 megálló), míg az elsőként üzembe helyezett és most újra kibővített észak-déli C vonal hossza 22,7 kilométer (22 megálló).
A prágai metróban eredetileg szovjet gyártmányú szerelvények közlekedtek, Ezeket most korszerűsítik, illetve fokozatosan az M1 típusú szerelvényekkel cserélik fel, amelyeket a német-cseh Siemens-Kolejová cég gyárt.
A földalatti ma kétségen kívül a cseh főváros leggyorsabb és legkorszerűbb tömegközlekedési eszköze, amelyet naponta átlagban 1-1,2 millió ember vesz igénybe. A prágai metrót a legnagyobb csapás 2002-ben érte, amikor a hatalmas árvíz a hálózat egy részét elöntötte. Az okozott kár meghaladta a 7 milliárd koronát.
A metrót építő és üzemeltető Metrostav vállalat két éven belül újabb beruházásba kezd. Az A vonalat szeretnék meghosszabbítani egészen a Ruzyne nemzetközi repülőtérig. A jövőbeni tervek között szerepel egy új, a D vonal létrehozása is, amely a városközpontot kötné össze a déli peremkerületekkel.
