Az egy főre jutó termelési értéke, hozzáadott értéke, exportja évről évre meghaladja az ipari átlagot. Mintegy 15 ezer foglalkoztatottnak adnak munkát közvetlenül (ebből a szellemi foglalkozásúak aránya jóval magasabb, mint az ipar egészére adódó hányad) és további, csaknem 30 ezer fő részére biztosítanak foglalkoztatást közvetve, a háttériparokban, a kutatóhelyeken és a kereskedelemben.
Az ágazat termelésének kétharmadát külpiacokon értékesíti. A hagyományos, kelet-európai és FÁK-országokba irányuló export mellett ma már jelentős az Egyesült Államokba és az Európai Unióba irányuló kivitel is. Négy legnagyobb gyártónk ott van a kelet-közép-európai országok tíz legnagyobb gyógyszercége között.
A gyógyszeripar az űrkutatás mellett az egyetlen olyan szektor, ahol a profitnak több mint 15 százalékát fordítják vissza a kutatás-fejlesztésbe. A k+f kiadások megtérülése azonban itt a legkockázatosabb.
A fejlesztési időszak (hozzávetőlegesen 12-15 év) és a szabadalmi védettség időszaka (20 év) közti 5-8 évben kellene annyi nyereséget realizálni, ami fedezhetné a 15 éves fejlesztési időszakot, illetve mindazokat az "eredménytelen" kísérleteket, amelyek nem jutottak el a forgalomba hozatalig. A gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezetése óta viszont a gyártóktól egyre nagyobb erőfeszítést igényel piaci pozíciójuk megtartása, számol be a Napi Gazdaság.
