A tavalyi reklámbevételek 503,2 milliárd forintot tettek ki, ami 14,7 százalékos növekedés az előző évhez képest - fogalmazott Skriba Judit, Magyar Reklámszövetség (MRSZ) alelnöke. Az MRSZ felmérése szerint 42 százalékkal továbbra is a televízió részesedése a legnagyobb. Ilyen reklámokra tavaly 69,7 milliárd forint költöttek a reklámozók, ami 9,2 százalékos növekedés 2004-hez képest. A második helyen továbbra is a sajtó áll, amely a teljes reklámbevétel 38 százalékát tudhatja magáénak, 63,3 milliárd forintos bevétele 5 százalékos növekedést jelent. A reklámtortából 9 százalékot birtokló közterületi reklámozás részesedése 2004-hez képest 11,4 százalékkal 15,2 milliárd forintra nőtt.
A legnagyobb mértékben, mintegy 74 százalékkal az internetes reklámköltések nőttek: a csak pár éve mért internetes reklámozás valós értéke meghaladta a 6 milliárd forintot. Földes András, a Sláger Rádió kereskedési igazgatója a teljes költésből 6,8 százalékot, 1,3 milliárd forintot képviselő rádiós reklámokról beszélt. Úgy vélte, hogy a 2004-ben mért 39 százalékos növekedés egy-egy nagyobb hirdető kampányának volt köszönhető, az idei 10 százalékos csökkenésnek pedig részben a társadalmi célú hirdetések növekvő száma az oka. A jövővel kapcsolatba úgy vélekedett, hogy a reklámblokkok "átugrását" lehetővé tevő digitális televíziózás térnyerése némileg átrendezi majd a reklámköltések megoszlását.
Tovább nő a reklámpiaci költés
Tavaly 166,6 milliárd forintot költöttek a különböző szervezetek reklámra, ezzel a reklámköltés 7,7 százalékkal növekedett, derül ki az MRSZ legfrissebb adataiból. Listaáron gyakorlatilag egy médium sem értékesít reklámidőt, az árengedmények 60-90 százalékot is kitesznek.
