A szerb kormány a múlt évi utolsó ülésén keretként elfogadta a Gazprom orosz gázipari vállalat NIS-re tett ajánlatát, és akkor az a hír terjedt el, hogy néhány részlet pontosítása után Vlagyimir Putyin orosz elnök és Vojislav Kostunica szerb kormányfő január 18-án Szófiában alá is írja a megállapodást.
Az oroszok a szerb vállalat 51 százalékáért 400 millió euró készpénzt ajánlottak fel, továbbá 500 millió eurós fejlesztést ígértek, és azt, hogy Szerbián is áthalad a Nyugat-Európába majdan tartó, Déli Áramlat nevű gázvezeték, amelyhez egy 300 millió köbméteres tárolót is építenek.
Azóta több kormánytag és szerb közgazdászok is nevetségesen alacsonynak minősítették a kilátásba helyezett árat, és felhívták a figyelmet arra, hogy az ajánlat nagyon ködösen fogalmaz a gázvezetékről, amelyre Szerbiának igen nagy szüksége lenne. Először is 10 milliárd köbméteres kapacitásról van szó, ami a Fekete-tengeren át Bulgáriába évente érkező 30 milliárd köbméternek csak egyharmada lenne, és a tervezet nem szól a nyomvonalról, nem derül ki belőle, hogy csak egy leágazás lesz-e, vagy fővonal.
Ezzel kapcsolatban többen felhívták a figyelmet arra, hogy a Déli Áramlatért Magyarország is erősen lobbizik, és egyáltalán nem kizárt, hogy a vezeték fő ága Bulgáriából Románián keresztül Magyarország felé halad majd.
Mladjan Djinkic gazdasági és regionális fejlesztési miniszter, a G17 Plusz kormánypárt vezetője a belgrádi Politika című lapban figyelmeztetett, hogy eleve külön kell választani a szerb gázellátás gondjainak - Szerbia jelenleg csak Magyarországon keresztül kap gázt - megoldását a NIS privatizációjától, amelyre nyílt pályázatot kellene kiírni.
